Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A táblásítás és az üzemi vízrendezés mint agronómaiai követelmény
más vetésforgóba sorolva - mind az intenzív, mind a kevésbé intenzív besugárzás viszonyú felületek gazdaságosan homogén termőhelyi e- lemekként hasznosíthatók. Nagy probléma a túlságosan gyűrt, nyugtalan felületek táblásitása; nagyüzemi szántóföldi művelésre (gépi művelésre) alkalmassá tétele. Itt elsősorban az erózióvédelem szab határt a nagyüzemi táblásithatő- ságnak, s ezzel a szántóföldi használatnak. A terület fekvéselemeinek különbségei részben a domborzat gépi müvelhetősége, részben a besugárzási és vizforgalmi kiegyenlitetlenség szempontjából kerülhetnek minősítésre a szántóföldi táblásitás szempontjából. b) A talajtípus, eltérések adott vízgyűjtőn vagy trermészetes tájegységen belül rendszerint a domborzati elemekkel együtt bontják meg az egyöntetűséget mint termőhelyi táblásitási bázist (pl. a löszös homokte- rületeken stb.). Más esetben - mint a szikesedésre hajló réti agyagon - maga a koncentrációs szint vagy más vizzáróréteg felszíntől való változó távolsága a termőképességi foltosodás oka. Mindkét esetben - ha a termelési érték alapján az indokolt - meliorációs munka előzi vagy követi a táblásitást. Esetleg csak pár száz ár vagy pár hektár termőhelyi folt javítása szükséges táblánként, ahhoz, hogy a tábla homogenitása, egyidejűsége az üzemi követelményeknek megfelelhessen. Ilyen helyzetben még az a meliorációs eljárás is indokolt és kifizetődő lehet, aminek költsége a közvetlen kezelt rész területi hányadosaként gazdaságtalan. Ebben az esetben - természetesen - a tábla homogenitás, a termőhelyi kiegyenlítettség viseli a meliorációs terheket. c) A nedvességviszonyok területi és térsz intelté rései végső soron az egyidejű müvelhetőség kialakításának rendszerint közvetlen akadálya. Természetesen a nedvességviszonyok differenciáltsága akkor is táblásitási probléma, ha az termőhelyi tulajdonság. Sik vidékü termőhelyeken pl. nemcsak abból származhat termő- képesség és müvelhetőségi eltérés, mivel a felület sohasem vízszintes, hogy a hátasabb területekről elfolyó csapadékvíz a mélyebb részeken vizlencséket alakit ki. Lehetnek mély altalajvizszintü területen is olyan felszinközeli vízzáró "teknők”, amelyek néhány ár terület alatt - mint felszinközeli talajvizet - tartják vissza a csapadékot. Ezek a foltok - sokszor felszinileg nem is mélyedések - a tavaszi kapilláris vizemeléssel túl nedvesítik a felszint, akadályozzák a felmelegedést. Sok esetben annyira labilissá teszik a felszinközeli rétegek hordképességét, hogy látszólagos "pirkadt" felszinállapotuk ellenére sem kezdhető meg e foltok miatt a tábla egységes tavaszi talajelőkészitő munkája. A "hideg" talajfoltok az egyidejű művelési készséget éppen úgy rontják, mint a fakadó vizek, vagy a változó felszinközeli altalajvizszint mélység. 58
