Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. A tábla mint a nagyüzemi termesztés és szántóföldi vízrendezés alapeleme
még akkor is, ha a viztartőképességi érték nem is változik(19). 3.35 Egyéb termőhelyi paraméterek között első helyen a talaj tápanyagszolgáltató képességét kell emliteni. A természetes mineralizáci- ónak - mint ismeretes - a viz, hő és oxigén az éltetője. Elsődlegesen tehát az előzetesen részletezett paraméterek függvényei. A műtrágyázás gyakorlata alapján azonban ma már a tápanyag nagyobb része nem a belső körforgásból származik, hanem ipari termék. Használatával kedvezőtlen mine rali zációs viszonyok között is operativ hatás érhető el. így a természetes mineralizáciő tápanyagfeltárásának elősegítése- mint közvetlen agronómiái cél - mindinkább háttérbe szorul szántóföldjeinken.. A talajápolás gyomirtó funkciója is csökkent. Szerepüket a különböző gyomirtó ipari vegyszerek vették át. A gyomirtás tehát már nem mindig talajmunka. így a közvetlen mellékhatásra nem számithatunk, a- mi rossz fizikai talajállapotnál nem feltétlen előnyös. Természetesen külön termőhelyi helyzet adódik akkor is, ha öntözővizet juttatunk a táblára, azaz a tápanyagutánpótláshoz hasonlóan "külső" forrásból adunk vizet, illetve pótolunk termőképességi alapelemet. S talán meg kell emliteni még azokat a különleges eljárásokat is, amikor talajjavítás, tereprendezés vagy morzsastabilizálő műanyagok használatával alapvetően megváltoztatjuk a tábla eredeti termőhelyi jellemzőit, s ezzel a táblaparaméterek is uj értéket képviselnek. 3.4 A tábla mint önálló vizháztartási egység A szántóföldi táblákon egy adott időben különböző növények termesztése folyik. Ha feltételezzük az előbbiek alapján, hogy az egyes táblák termesztéstechnikailag és termohelyileg homogének, akkor megfelelő agrotechnikával gyakorlatilag elég egyöntetű növényállományt hozhatunk létre. Így - a táblán belül - az azonos termőhelyi ráhatások, feltehetően azonos következményekkel járnak. A tábla termőhelyi egysége igy megszilárdul. A különböző táblákon azonban a legkülönfélébb növényfajok termesztése folyhat. Sőt a növényváltás következtében a termesztett növény transzspirációs vizforgalmi "regulációja" minden fajnál más-más jellegű, Ütemű, időpontú vizkihasználást vált ki. Hasonlítsunk össze pár kultúrnövény fajt, mint táblavizforgalmi re- gulátort. Az őszi gabona^ táblán már október-novemberben megkezdődik a transzspi rációs vízfelhasználás. Gyakorlatilag tehát a szelvény téli fel- töltődése előtt. Nyilván igy a kelő őszi vetés az őszi csapadékokra- mint vizforrásra - van utalva és vizfelhasználási mértékét ez a termőhelyi tény korlátozza. Rendszerint ezért nem is tud kikelni - a vetésidőtől függetlenül - az őszi vetés addig, amig kiadós eső be nem áztat48
