Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. A tábla mint a nagyüzemi termesztés és szántóföldi vízrendezés alapeleme
ja a feltalajt. Kis esőktől "foltos" lesz a kelés, egyenetlen a beállás. Az őszi - rendszerint a feltalajra - kiterjedő begyökeresedés után a tél itt is a feltöltődés szakasza, mert a fagypont alatti hőmérsékleten gyakorlatilag nincs aktiv növényi élet. Tavasszal - fejlett gyökérrendszerrel - indul az őszi búza transzspiráciőja, amint a talaj felső rétege a kezdeti növekedés hőminimumát elérte. Természetesen a "tultelitett" feltalaj - alacsony hőmérséklettel, levegőtlen körülményekkel - itt is akadálya a fejlődés- növekedés meindulásának, sőt állománypusztulást is okozhat. Kedvező léghőmérsékletnél a levél ugyanis párologtat, és a gyökér - éppen mert túl sok vízzel van körülvéve - képtelen az oxigénhiány következtében regenerálni a hideg talajban felszívó rendszerét. Ilyenkor az agronómiái gyakorlat áthidaló megoldással segít. Nitrát fejtrágyát szóra a talajra. A nedves felszínen oldódó műtrágya szinte a talaj s felszínén - oxigén- dus közegben - készteti felszívó rendszer kialakítására a növényt, s ezzel nemcsak a vegetációt "menti meg", de a talaj felülről lefelé való "kiszáritási" folyamatát is beindítja, ami a tavaszi normál ho- és vízforgalom kialakulásának előfeltétele. A " viharos " növekedési szakaszban a szárbaindulás kezdetével - április vége, május eleje - megnövekszik a vizfelvétel és junius vége, julius elejére holtviz értékre áll be a gyökérzóna. A tarlóállapot vízforgalma lesz jellemző ettől kezdve az őszi gabonatáblákra (lásd: 2. fejezet). A kukoricatáblák ezzel szemben ősszel mélyszántott állapotban indulnak a télbe. A feltöltődést transzspirációs vízfelhasználás nem zavarja. Tavasszal csak az evaporáciő jelenthet vízveszteséget. Április első felében, amikor az őszi gabona szelvényéből már rohamosan fogy a viz, a kukoricatáblákon még nincs növényi élet. A talaj vizkapacitásra telitett állapotban várja a vetést. Júniusban, amikor a gabonatáblák szelvénye már holtvizig kiszáradt, a kukoricatáblák növényállománya még csak vegetál. A viharos növekedés - a szelvény intenzív szárítás - szakasza csak ezután következik be. A növény eddig még tulajdonképpen az időközi esőkből élt. Az altalajszelvény raktározott vízkészlete, szinte érintetlen. A tarló viz hiányában - száraz időjárás esetén - képtelen vegetációt fejleszteni, a kukorica ugyanakkor záródásig gyomosodik. A szelvény kiszárítása itt augusztusra tolódik. Augusztus végétől az időközi csapadékok pótolják a kukoricatábla csökkent vízfogyasztását. Lucernatábla esetén - az őszi gabonához hasonlóan - a feltöltődés periódusában is van transzspirációs vízfogyasztás. Más táblákon a kelés még be sem következett, itt már - április vége, május eleje - az első kaszálásra kerül a sor. A szárítás tehát a tavaszi fagy elmúltával megindul és változó intenzitással tart az őszi fagyokig. Közben 4-6 kaszálással jelentős szárazanyag tömeget terem a tábla. Az előállításához szükséges viz mennyisége rendszerint meghaladja a csapadék bevétel mennyiségét, s ezért a szelvény - már nyár elejétől - lucerna a49
