Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

3. A tábla mint a nagyüzemi termesztés és szántóföldi vízrendezés alapeleme

Másik lényeges megfigyelésünk - amit a gyakorlat mint tapasztalati tényt már régen ismer " hogy mig 20 C° körüli hőmérsékletre nem tud a viz - előző fejezetekben vázolt - "hőelvonó" hatásánál fogva a feltalaj felmelegedni, addig az altalajba szivárgás lehetősége is rendkivül korlátozott. Ezért van olyan nagy jelentősége a tél végi "viz-' feleslegek" táblafelszinről vagy feltalajból való "levezetésének", mert a víztöbblet a talajfelmelegedés akadályozásával lényegében a "tultelitett" állapotot stabilizálja, s ezzel kizárja mind a mély rétegek "beázását", mind a talajélet beindulását.

Megjegyzés: csak igy érzékelhető a korai kultivátorozás - mint a felszinközeli rétegeket száritő, felmelegedését elősegítő talajmunka jelentősége kötött "hideg" talajainkon. A problémát az okozza, hogy a kultivátorkesek mellett az erőgépet is "hordani" kell a felszínnek, ami nem teszi lehetővé a felmelegedés időbeni siettetését. Nem véletlen, hogy miért éppen a réti agyag és a szikes területek szakemberei sürgetik a "csörlős" közvetett vontatásu talajművelő gépek ismételt kifejlesztését (24).

3.34 A hasznos tározótér vastagság alatt a gyökérzóna mélysége értendő a szántóföldi táblán. Más szavakkal a tábla Vízforgalma szempontjából a termesztett növények által a tenyészidő végére rendszeresen kiszárított szelvénymélységig beszélünk biológiailag hasznos tározótérről. Idegen - altalaj vagy felületi ráfogásból származó - víztől nem zavart szántóföldi tábláinknál az évek és termőhelyek többségében nem a tulteli- tődés, de a gyökérzóna feltöltési hiány az agronómia legnagyobb problémája. Az időszakosan száraz talajrétegek, melyek az elégtelen beázás folytán az alsó telített és a felül ről "beázó" szelvényrétegek között a- lakulnak ki, veszélyes aszálykárok forrásai.

A felhasználható vízmennyiség - hasznos viz - mint szelvényben tárolt készlet nem más, mint a tavasszal 20 C°- Jcörüli talajhőmérsékleten a gyökérzóna teljes mélységének mm-ben kifejezett telítettségi értéke és - száraz időjárásban - a gabonatarlő alatt ugyanebben a rétegmélységben talált mm-ben kifejezett "holtviz" különbsége.

Homokos jellegű talajon kb. 150 cm mélységig a felső 80 cm hasznos vízkészletét ilyen módon cm-ként = 1,1; 80-120-ig=0, 9;

120-150-ig=0, 6 mm-nek találtuk. Végeredményben tehát a szelvény hasznosviz készlete ebben az esetben

80.1.1 = 88 40.0, 9 = 36 3Ü. 0, 6 =- 18 150 cm 142 mm volt.

Magyarázatként csak még annyit, hogy a mélyebb rétegek vízkészletét kevésbé tudja a gyökér hasznosítani, mert ott egyrészt ritkább a felszívó felület, másrészt nehezebb a felvétel (levegő?). E- zért törvényszerű, hogy a mélyüléssel csökken a hasznosviz érték- 47