Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. A tábla mint a nagyüzemi termesztés és szántóföldi vízrendezés alapeleme
lexumát az egyes állapotjelzők - számszerűsített értékek - felhasználásával. A számszerű összefüggések felismerése ugyanis az egyetlen lehetőség, hogy az egyes tényismeretekből általánosító következtetéseket vonhassunk le, és legalább a tendencia'jellegekre - mint következményre - biztosabban építhessünk. A táblatörzskönyv elméletileg az a feljegyzés, melyből a szántóföld teljes termőhelyi és agronómiái dinamikája táblánként leolvasható. Készítsünk egy olyan táblatörzskönyvi modellt, mely céljainknak leginkább megfelel: azaz a tábla termőhelyi paramétereit és változás dinamikáját egyaránt "jegyzi". A tábla természetes állapotjelzői - mint állandó termőhelyi tényezők mellett - különös súlyt kell helyeznünk a változó elemek számszerűsítésére. Kezdjük mindjárt a pórus térfogat értékkel - mint a termőjképesség egyik alapelemével. 3.31 A pórustérfogat % (Po %) - ami természetes termőhelyi körülmények között viszonylag "állandó", szántóföldi táblán - a művelés következtében - rendkívül változó értékké válik. Ez az egyik alapvető oka, hogy a szántóföld - az azonos feltöretlen termőhelyhez viszonyítva - sok tekintetben eltérően viselkedik. Pl. Ha egy területet 20 cm mélyen felszántunk (Szm = 20 cm) és a szántott réteg 30 cm-es vastagságban borítja utána az altalajt, (Szv = 30 cm), akkor a szántási mélységnek megfelelő 20 cm-es felső talajréteg, a talajmunka elvégzése után 30-20 = 10 cm-t lazult (La ). Ez nem kevesebb mint az érintett réteg vastagság 50 %-a. (La % = La, cm 100 = 10 100 = 50 % ). Szm, cm 20 Egy szántás, talajlazitás a tábla feltalaj állapotában 50 %-os térfogatváltozást is létrehozhat, ennek minden következményével és potenciális lehetőségeivel. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy ezt a változást - egyik pillanatról a másikra - robbanásszerűen idézzük elő, akkor potenciális értékéről is fogalmat alkothatunk. így a lazítás - mint talaj- munka - közvetlen befolyásolja az alábbi állapotjelzőket az érintett rétegen belül: a) Növeli a pőrustérfogat értékét (Pon %). b) Csökkenti a viztelitettséget (Vt %). c) Módosítja a viz (levegő arányt (V/L=). d) Növeli a viz befogadóképességet. e) Módosítja a három fázis arányát. a) Az előbbi példa alajDján, ha szántás előtt a réteg pórustérfogat értéke (Poe % =) 40 % volt, a szántás = 43
