Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. A tábla mint a nagyüzemi termesztés és szántóföldi vízrendezés alapeleme
90 ■ 100 60 % ra Pou^ _ (Poe70 + La %) 100 100 + La % 150 emelte az egységnyi térfogaton belüli pőrusarányt, de ugyanakkor a réteg szabad pórustérfogata az eredetj ülepedett állapothoz képest (Pon % = la'% 100 = _50_ = 125 % ) Poe % 40 125 %-kal nőtt ! b) A viztelitettség. ha 25 térfogat % eredeti víztartalom értéket (Vte9£,) azaz 50 %-os porustelitettséget feltételezünk, szántás után a viztérfogat (Vtu%): Vt 07 U 0 Vte% - 100 100 + La % .-2-5...... 100 1 50 J_6^66 _%_-ra_ csökken. c) A viz (levegő arány, az 50-50 %, tehát az 1:1 aránnyal szembe, a 60 %-os uj porustérfogatban, ha a levegő térfogat: Leu% = Pou% - Vtu% = 60 - 16,67 = 43,33 % , akkor 16,67 : 43,33 = 1:2,6 - értékre módosult. d) A viz befogadóképesség, - ha ez alatt a telítetlen porustérfoga- tot értjük, - a szántás által bolygatott 20 cm - es rétegben, mivel az a lazítás következtében 30 cm-re vastagodott, a teljes la- zultsági értékkel (La = 10 cm) tehát 100 mm-rel nőtt, e) S végül a szilárd, - folyékony,- légnemű fázisarány a talajmüvelés következtében, egyik pillanatról a másikra labilis jelleggel de ténylegesen a következőképpen módosult: Az ossz.- térfogatból- leköt megnevezése Szántás előtt, • Szántás után Szilárd 50 % 40 % Folyékony 25 % 16,6 % Légnemű 25 % 43,4 % A változások tehát minden kétséget kizáróan jelentős nagyságrendet képviselnek és minden további nélkül számszerűsíthetők. (26.) A feltalaj pórustérfogatát a művelési állapot szerint a szántóföldön két szélső értéke határozza meg: 44
