Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. A tábla mint a nagyüzemi termesztés és szántóföldi vízrendezés alapeleme
3.1 A tábla üzemi hasznosítása A szántóföldi tábla tehát az a területi minimum, amelynél feltétlenül a területén belüli kiegyenlített termőképességet és erre a természeti adottságra mint agrotechnikai bázisra készítjük el a termesztés- technológiai végrehajtási tervet. Azaz minden egyes táblán - ha szükséges - "külön gazdálkodunk". A nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés termőhelyi alkalmazkodó képességének tehát a tábla a területi határa. A szántóföldi táblák üzemt hasznosítása ezért táblán belül azonos technológiai ráhatások alapján történik. Egy-egy táblába rendszerint tiszta vetésű egyetlen növényfaj - *sbt speciális fajta - kerül, amelynek nemcsak a genetikai potenciálja, de a termelési technológiai igénye is azonos. Táblán belül ezért a termőképességet érintő eltérések nem fordulhatnak elő. Általában - a termesztett növényfajta értéke és kie- gyenlitettségi igénye szerint - minden, táblán belüli differenciálódás erősen rontja a termés értékét. Rendszerint a termésmennyiség változás - ami egy heterogén hatás elsődleges következménye - még a legkisebb értékcsökkentő tényező. Sokkal nagyobb a kár a kiegyenlítetlen minőségből adódó értékromlás vagy a differenciált kezelési, - betakarítási, tárolási, szárítási stb. - igény költségtöbbletéből, ha egyáltalán ez a tagolt igény Uzemileg figyelembe vehető és gyakorlatilag kivi- te lezhető. A nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlat a belterjesség mértéke, a területegységre eső ráfordítási költség, az üzem termelési színvonala stb. alapján mind nagyobb erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a termőhelyi homogenitást mint "állandó" tényezőt tudja kialakítani. Az egyes táblák hasznosításánál mind fokozottabban ügyel arra, hogy a termőhelyi ráhatásokkal - az agronómiái gyakorlat során - ne csak emelje a táblák termőképességét, de azok minél teljesebb egalizáci .yt is megteremtse. A korszerű agrotechnika már a táblák felszabadulása pillanatától - az elővetemény lekerültével - úgy végzi a tábla előkészítését, hogy a következő növény a lehető leghomogénebb magágyba kerülhessen. Csak igy remélhető pl., hogy a precíziós szemenként vetőgépek, a rendkivül drága hibridmagok, a jelentős műtrágya felhasználás, a költséges vegyszerezés és a kiegyenlített minőségi igényt támasztó betakarító munkák költségeit a termések értéke nem csak fedezze, de a bővített újratermelés lehetőségét is fenntartsa. A táblák üzemi hasznosítása - a dolgok természetes rendjéből adódóan - olyan időigényes folyamat, amelv alatt közben változik, esetleg jelentős mértékben módosul a tábla egy részének technológiai tulajdonsága (pl. őszi szántás idején "kifagy" az eke). Ilyen esetekben szá- 40
