Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. A termőhely és összetevői, alapfogalmak és alapelemek
legeltérőbb felületi és réteg állapotban kerülhetnek kontaktusba. Ez a termőhelyi kölcsönhatás a legváratlanabb vizforgalmi helyzeteket alakíthatja ki a különböző szántóföldi felületeken. A rendszeres talajmüvelés a természetes állapottal szemben jelentős dinamikai egyensúly eltolódásokat hoz létre elsősorban a- lég- és vizjárhatóság,- a mineralizálódási sebesség,- a felszini stabilitás, szélellenállás,- a teherbiróképesség felületi terhelhetőség értékkategóriáinál, amit a hasznosítás során feltétlen figyelembe kell vennünk. A szó szoros értelmében a talaj szelvényen belül uj rétegkategória alakul ki a talajmüvelés hatására. Ez a feltalaj. c) A feltalaj tehát a szántóföld jellegzetes szelvénykategóriája. Feltalajnak nevezzük a müvelőeszközökkel rendszeresen bolygatott - általában 25-30 cm-es - felszinközeli talajrétegeket. Legfőbb jellemzőik:- intenziv levegőzöttség,- rendszeres rétegkeveredés,- változó hordképesség,- igen eltérő, évszakonként változó szerkezeti állapot. (Morzsás, rögös, hantos stb.) Alul és felül külön határréteg képződik a művelés hatására és ez elválasztja a feltalajt részben az altalajtól, részben a légóceántól . Ha funkcionálisan is kialakult az - olykor csak 3-6 cm vastag elválasztó réteg, igen súlyos agrotechnikai mulasztást takar, s elsősorban levegő és vizforgalmi zavarokhoz vezet. Alul, káros barázdafenék, felül viz és légzáró felszini kéreg a megnevezésük. Mindkettőre a tömör állapotot megközelítő térfogatsuly- érték a jellemző. Különösen veszélyes ásványi kolloidban gazdag nagy duzzadó - zsugorodó képességű talajok esetében kialakulásuk, ahol a viztartalom változás (pl. száradás) nem morzsaképződést, hanem repe- dezettséget, felszini cserepesedést és oszlopos tagoződásu altalajrétegződést hoz létre. (Lásd: termékenység kritériumai.) d) A kultúrnövény megtelepitése betetőzése a természetes termőhely mesterséges termőhellyé alakitásának. Véglegesíti az egyensúly- bomlást, állandósítja az intenziv növényápolást, létrehozza a természet- ellenes növényváltásokat, s a termőerő gyorsított kihasználásával lehetetlenné teszi a talajerő természetes regenerációját. Rendszerint csak külső tápanyagforrásből (pl. műtrágyák) képes az emberi munka a szántót, mint mesterséges termőhelyi körülményeket fenntartani. A szántóföld abban különbözik tehát alapjában véve az eredeti termőhelytől, hogy emberi munka hozta létre és tartja fenn. Ezért mesterséges termőhelynek kell tekintenünk és a továbbiakban igy is kell kezelnünk. A legfőbb elsődleges különbségeket már érintettük, de a vizház- tartási eltérésekről csak érintőlegesen tettünk emlitést. A téma és e Studium célja feltétlenül indokolja, hegy külön fejezetben foglalkozzunk 18
