Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. A termőhely és összetevői, alapfogalmak és alapelemek
a szántóföld vízforgalmával. A megváltozott termőhelyi körülmények között ugyanis a természetes csapadék hasznosulásának még nagyobb a jelentősége, hiszen a szántófölddé alakítással a természetes termőképességet mindenképpen fenn akarjuk tartani, sőt adott esetekben ezt még fokozni is szükséges ahhoz, hogy a gazdaságos üzemi termesztést megvalósíthassuk. Hazánk termőtájainak nagyobb részén - szárazgazdálkodás mellett - legfőbb termésszabályzó tényező: a csapadékvíz hasznosulás. Viszont azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a csapadék hely- bentartásának a szántóföldi állapot az eredeti termőhelyi viszonyokhoz képest nem mindig kedvez. Ezért az alaposabb vizforgalmi elemzés célszerűsége és megokoltsága nem kíván külön indoklást. Összefoglalás A szántóföldi növénytermesztés, alapvető célját: az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló növényi produktumok előállítását, nyilvánvalóan annál eredményesebben valósíthatja meg, minél okszerűbben termel. A termelés rendszerint olyan termőhelyeken folyik, ahol a-természet már kialakította a termőképességet még a szántóföldi használatba vétel előtt. A termesztési hatásfok növelés üzemi kényszere szükségessé teszi mindazoknak a termőhelyi összefüggéseknek feltárását, amelyek mint ter- mészeti kölcsönhatások törvényszerűen ismétlődnek a tenyészidő folyamán, illetve mint véletlenszerű folyamatok egyensúlyzavarokat okozhatnak. A napfény energia felfogására felület, - lombozat - a növény kifejlődéséhez terület - termőhely - szükséges, amelynek termőképességét az uralkodó klimaelemek befolyásolják és véletlenszerűen módosítják. A bioszféra, mint elsődleges környezeti tényező mindig olyan növénytakarót eredményez, amely növénytakaró biológiai körforgása a leginkább megfelel a természeti körülményeknek. A növényi vegetáció kialakulása, helyhez, talajhoz kötött biológiai folyamat. A földfelszíni kőzetekből termőtalajt, mint növényi álláshelyet, a bioszférikus tényezők együttesen alakítanak ki. így a talaj "genetikai" típusa nemcsak fizikai összetételétől, de mindenekelőtt azoktól a talajképző folyamatok eredőjétől függ, amelyek kialakulásánál hosszú ideig hatottak, és a jellegzetes természetes növénytakaró kialakulásával, annak visszahatására váltak mezőségi, erdő, réti stb. talajokká. Külön meg kell említeni, hogy a jellegzetes talajtípusok természetes növénytakarói létrejöttében - különben azonos természeti feltételek között - a legfontosabb variációs tényező a viz! Eltérő csapadékviszonyok, más- más vegetációk és biofizikai kölcsönhatásában: más-más talajtípusok. • Végeredmény az olyan növénytakaró kialakulása, amely alatt meghatározott és jellegzetes talajtípus alakul ki, a klimatikus tényezők és a talaj - növény (szervetlen és szervesanyag) kölcsönhatásának eredménye 19
