Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. A termőhely és összetevői, alapfogalmak és alapelemek

ma és a rajta élő növényzet kölcsönhatásának eredménye.

1.4. A főbb talajtípusok mint termőhelyi képződmények

A talajtípus eredője azoknak a természeti, környezeti viszonyoknak, amelyek hosszú időn keresztül hatottak a területen. A talajtípus ezért a legfőbb talajosztályozási egység. A kialakult talajtípusokra a természetes termékenység különböző formái és fokozatai jellemzőek. Az azonos dinamikájú és azonos szelvényű talajokat egy talajtípusba soroljuk. A szelvény képe, - a felszíntől az elbontatlan alapkőzetig tartó függőleges keresztmetszet - morfológiai jelei és tulajdonságai a talajjá válással ösz- szefüggő folyamat (genezis) eredménye. Ezért genetikai talajszintekre, az ABC betűivel jelzett "rétegekre" különülnek a talajszelvények.

"A" szint a talaj szerves anyag felhalmozódási szintje, amelyből olykor kilugződtak a vízben oldható sók. Esetleg az a- gyagásványok egy része is mélyebb szintekbe mosódott.

"B"-szint a vas és aluminium vegyületek felhalmozódási telye.

Egyes típusoknál az agyagásványok is itt akkumulálódnak. (Vízzáró rétegek!)

"C"-szint alatt a talajképző folyamatok által érintett anyakőzetet - amiből a talaj kialakult - értjük.

"D"-szint a változatlan alapkőzet.

Hazánk főbb talajtípusai röviden a következők.

1. A váztalajok, mint amilyenek a köves, sziklás területek talajai, a futóhomokok és a fiatal öntések stb. Vagy egyáltalán nincs, vagy igen gyenge a termőképességük. Közvetlen szántóföldi hasznosításra alkalmatlanok.

2. Az erdőtalajok, amelyekre általában jellemző a felső kilúgozott szint és a felszinközeli gyengébb vizgazdálkodásu akkumulációs szint határozott kifejlődése, Rendszerint javításra szorulnak, vízháztartásuk nem kielégítő.

3. A réti talajok a mélyebb fekvésű vizes területek talajai. Ezért a viz hatása jelentős e talajtípusok kialakításában. Olykor szikes altalajon nyugszanak.

4. A mezőségi talajok, amelyek száraz viszonyok között mezőségi növénytakaró alatt jöttek létre. Általában kitűnő morzsás szerkezetük jó vízgazdálkodást eredményez.

5. A szikes talajok, melyeknél a kedvezőtlen vízgazdálkodás előidézője elsősorban a nátrium-ion jelenléte a felszinközeli rétegében növényi élet kialakulására alkalmatlan.

6. A táptalajok, melyek az egész ország területén megtalálhatók a mélyebb domborzati alakulatokban. Jellemzőjük a magas - sokszor a-14