Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. A termőhely és összetevői, alapfogalmak és alapelemek

a) A napsugárzás mint legfontosabb klimaelem szolgáltatja a légköri állapotváltozásokhoz szükséges energiát. Ezért nemcsak eleme és állapotjelzője, hanem hatótényezője is az időjárásnak és az éghajlatnak, Erősségét a besugárzás g cal mennyiségével, termőhelyi hatását napi és évi menetével jellemezzük. Összege a termőhely (tenyészidő) energia- készlete, melyből csak mintegy 43 %- hatol be a földfelszín alá, mert

a többi visszaverődik. Összeg jellegű napszakos paraméter, (g cal/m2).

b) A napfénytartam érték a termőhely direkt megvilágításának mértékéről ad tájékoztatást. (Fényigényes növények: szőlő, dinnye, rizs stb.) A tenyészidő napfényes óráinak számával jellemzi a termőhely agronómiái értékét. Összeg jellegű időszakos paraméter, időszakos időjárási elem (óra/év).

c) A léghőmérséklet a levegő hőállapotát, tehát meleg vagy hideg voltát kifejező összehasonlitó számadat. Az előbbi sugárzások és a felszíni tényezők kölcsönhatásában tavasszal és ősszel mint mikroklimati- kus tényező is igen figyelemre méltó elem (pl. tavaszi kisugárzási fagyveszély!). Értékei, a napi, havi, - évi középértékek átlag jellegűek, s

atermőhely jellemzésére a maximum és minimum értékek ismerete nélkül használhatatlanok. Folyamatos meteorológiai elem átlag jellegű paraméter.

d) A légmozgás már az egyenlőtlen felmelegedés következménye. Talajfelszín közelben - a talajmenti szél - léghőmérséklet szabályzó, páratartalom módosító, közvetlen és közvetett hatású termőhelyi elem. Erőssége, gyakorisága, irány- és egyenetlenségi (széllökések) értékei mind fontos termőhelyismereti adatok.

e) A légnedvesség állapot viszont már olyan növényélettani tényező, amelynek értéke, közvetlen hatása szinte a vegetációról olvashatók le a különböző napszakokban. (Turgor és a lankadás, mint a páratelitettség értékelzői.) Hatásában is folyamatos meteorológiai elem, de napi, havi, évi közép értékei átlagok, ezért termőhelyi jellemzésül csak óvatosan használhatók. A léghőmérséklethez hasonlóan - és ezzel szoros összefüggésben - taí-tós alacsony értékeik a növényi vegetációban visszafordíthatatlan rekaciőju károsodást, sőt növény-pusztulást idézhetnek elő.

(Fagy és aszálykár!) Folyamatos meteorológiai elem, átlag jellegű - rendszerint viszonyszám - paraméter.

f.) A csapadék - mint a magaslégkörből kicsapódó és a talaj felszínére hulló viz - olyan időszakos meteorológiai elem, amelynek kialakulását valamennyi előzőén tárgyalt alapelem befolyásolhatja. Ezért mind területi megoszlásban ,mind gyakoriságban, mind mennyiségi és intenzitás értékeiben valamennyi előzőfelemnél "szeszélyesebb" és kiszámíthatatlanabb. Termőhelyi hatása - mint a hidroszférának az atmoszférán ke r resztül a pedoszférába jutás természeti folyamata - közvetlen és elsődleges. Viz nélkül nincs növényi élet, tehát termőhely sem. A csapadék viszont a talaj természetes, a termőhelyek döntő többségénél kizárólagos vizforrása. Ezért a szeszélyes csapadékjárásu helyeken kisebb termőké12