Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
Év Érdekeltségi terület kh Mentesített terület kh Érdekeltségi hozzájárulás Ft/kh/év Csatornahossz km ősz- rendeszes zett Földmunka 1000 m8 Költség m/Ft Állami támogatás m/Ft V. A. Ta‘. nacsi 1959 3725 30,— 22 — 70 1960 3860 2100 30,— 22 13 9,6 191 171 40 1961 4023 1100 30,— 24 7 6,8 104 — — 1962 4023 250 30,— 27 3 2,3 79 — — 1963 4023 150 30,— 29 2 2,6 88 30 16 1964 4023 — 20,—* 29 — — — — Össz.: — 3600 — — 25 21,3 462 271 56 327 * Siklóskörnyéki Vízgazdálkodási Társulatnak. Siklóskörnyéki Vízgazdálkodási Társulat — Siklós Az egykori Dázsony-Dárdai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat működési területéből Magyarországra eső belvízi öblözetnek III. kategóriájú csatornái rendezése és fenntartása, ugyanitt esetleg új létesítmények megvalósítása céljából 1963. március 26-án az érdekeltek megalakították a Siklóskörnyéki Vízgazdálkodási Társulatot. Az alakuló taggyűlés megalkotta a Társulat alapszabályát, megválasztotta az 5 tagú intézőbizottságot, a 3 tagú ellenőrzőbizottságot, és megfogalmazta a Társulat célkitűzéseit. A vállalt feladatok között szerepel az öntözéses gazdálkodás előmozdítása érdekében szükséges tározók építése, valamint a talajerózió elleni védelem megszervezése és műszaki megvalósítása is. A Társulat területét ekkor 32 000 kh-ra becsülték, és határát az alapszabályban részletesen körülírták. Ezek szerint a Társulat működési területét délről a magyar—jugoszláv országhatár, majd a Dráva árvízvédelmi töltése, nyugatról az előbbi töltés közvetlen folytatásában levő, az Egerszegi csatorna bal partján épült védgát képezte a Darány—Harkány összekötő útig. Ezt követően a határt a természetes vízválasztó alkotja a Siklós—Villány hegyvonulat — a „Tenkes hegység” — gerincén, majd Nagyharsány északnyugati határánál délre törik, és ismét a vízválasztót kötve Beremend község közigazgatási területét ketté szelve csatlakozik az országhatárhoz. A Társulat alapító tagjai a Siklós-Villányi Állami Gazdaság, a beremendi, a siklós- nagyfalui, a kisharsányi és a siklósi termelőszövetkezetek voltak. Együttes területük mintegy 25 000 kh-at tett ki. Az alakulás évében a Társulat 25 160 kh terület után vetett ki érdekeltségi hozzájárulást 5,— Ft/kh összegben, de egyidejűleg megindította a további területek feltárására irányuló szervező munkákat. Az év végén, december 10-én megtartott taggyűlésen, olyan határozat született, hogy elfogadják az Alsó- karasicavölgyi Vízrendezési Társulat csatlakozási kérelmét. Ennek megfelelően 1964. február 19-én a villányi Társulat beolvadt a Siklóskörnyéki Vízgazdálkodási Társulatba, ezzel érdekeltségi területe 29 183 kh-ra növekedett. Az érdekeltségi hozzájárulás mértékét 1964-től kezdődően évi 20,— Ft/kh összegben állapították meg. Az alakulás éve a felkészülés jegyében telt el. A terület vízgazdálkodási létesít96
