Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
ményeinek fejlesztésére egy átfogó tanulmányterv nem állt rendelkezésre. Igaz, hogy a Dázsony-Dárdai Ármentesítő és Belvízlevezető Társulat értékes örökséget hagyott kései utódjára, hiszen a II. világháborút megelőző időkben az öblözet csatornahálózata jórészt kiépült. A munkálatok alapját egy részleteiben is átgondot, magas színvonalú műszaki koncepció képezte, de ez — 20—40 év eltelvétvel — mégsem volt alkalmas a kivitelezési munkák beindításához, a teljesítmények elszámolásánál pedig különösen nem lehetett erre támaszkodni. A Társulat ezért 1963-ban elkészíttette a jövő évi vízrendezési munkák kiviteli terveit, melyek alapján a munkák 1964 tavaszán beindultak. Az éves üzemtervben előirányzott 20 000 m:i földmunkát azonban a Társulat nem tudta teljesíteni. Tevékenysége szétforgácsolódott, mivel vízrendezési igények a terület valamennyi mezőgazdasági nagyüzemében egyaránt jelentkeztek, és a Társulat arra törekedett, hogy minden tagjának végezzen valami munkát az év során. Ezt a helytelen szemléletet tulajdonképpen egy kényszerhelyzet alakította ki. A termelő- szövetkezetek ugyanis nem látták világosan azt, hogy az érdekeltségi hozzájárulásuk ellenében mikor és mennyi munkát végez majd számukra a Társulat, és anyagi áldozatuk hogyan térül meg. Ez érthető, hiszen a Társulat megfelelő komplex műszaki tanulmányterv hiányában maga sem tudhatta megbízhatóan felmérni a reá váró feladatokat, tehát hosszabb távra ütemezni sem tudta munkáit. Ez a bizonytalanság szülte azokat a közgyűlési határozatokat, melynek eredménye az lett, hogy szinte minden gazdaság határában készült 1—2 km hosszú csatorna, de összefüggő, nagyobb térségre kiterjedő lecsapolási munka nem valósulhatott meg. Az év során mintegy 15 kisebb árok rendezése történt meg együttesen 9 km hosszúságban, kereken 15 000 m ■ földmunkával, 446 ezer Forint költséggel. Az október 14-én megtartott közgyűlésen újabb mezőgazdasági üzemek csatlakoztak a Társulat területéhez, melynek eredményeként a tagság — most már végleges — összetétele az alábbiak szerint alakult: — Siklós-Villányi Állami Gazdaság 12 898 kh — Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaság 1 435 kh — Mecseki Állami Erdőgazdaság 1 807 kh — Egyházasharaszti „Jóbarát” Tsz 7161 kh — Villányi „Új Alkotmány” Tsz 4 788 kh — Siklósi „Magyar—Bolgár Testvériség” Tsz 3 590 kh — Magyarbólyi „Tartós Béke” Tsz 2 252 kh — Beremendi „Dózsa” Tsz 3 809 kh — Drávaszerdahelyi „Egyetértés” Tsz 909 kh — Drávaszabolcsi „Dózsa” Tsz 1 118 kh — Mattyi „Jószerencsét” Tsz 1 904 kh — Gordisai „Búzakalász” Tsz 1 515 kh — Kisharsányi „Kossuth” Tsz 1 679 kh — Egyéniek, nem tag érdekeltek 1 483 kh összesen: 46 348 kh A Társulat határai így kelet felé kitolódtak: Villány, Magyarbóly, Lapáncsa és IMocska községek lényegében teljes közigazgatási területükkel csatlakoztak a Társulathoz. 1965. évre a Társulat 13 újabb, és további 5 tavalyról elmaradt árok jókarbahelye- zését irányozta elő 793 500,— Ft költségvetése terhére. A tervbe vett 36 800 m3 földmunka azonban ismét nem készült el. Ennek oka most elsősorban abban keres97
