Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Heringfélék családja – Clupeidae
HERINGFÉLÉK CSALÁDJA Clupeidae A világ valamennyi tengerében megtalálható, nyíltvízi, nagy rajokban vándorló halak. Általában kis termetűek, a családba tartozó mintegy 180 faj közül csak néhány éri el az 50 cm-es hosszúságot. Oldalvonaluk nincs. A pikkelyek a hason jellegzetes fűrészes élt alkotnak. Fő táplálékukat állati plankton képezi, a nagyobb példányok ragadozók. Lebegő (pelágikus) ikrát raknak. A családba tartozó fajok egy része állandó édesvízi hallá vált, ezek trópusi előfordulásúak. Mások anadrom vándorló életmódra tértek át: ívásra a nagyobb folyókba vonulnak. A faunaterületünkön nyilvántartott egyetlen faj az utóbbiak közé tartozik. A heringfélék tömeges előfordulásuk és rendkívül magas tápértékük miatt meghatározó szerepet játszanak a világ halászatában. A DUNAI NAGY HERING Caspialosa kessleri pontica Eichwald Egyéb neve: vándor alóza, heringhal. 14. ábra: A dunai nagy hering (Caspialosa kessleri pontica) [Whitehead 1985 nyomán] LEÍRÁS Teste megnyúlt, zömök, oldalról mérsékelten lapított. Sima szélű, nagy pikkelyei könnyen leválnak. Felső ajka középen bemetszett. Állkapcsain, a szájpadláson, ekecsonton és a nyelven jól fejlett, 2—2 sorban elhelyezett fogak vannak. Jól fejlett szemhélya csak egy hasítékot hagy szabadon. Hasán a pikkelyek fűrészes élt alkotnak. A farokúszó a töve táján két hosszúkás, nagyobb pikkelylemezt visel. Színezete: felül sötét kékeszöld, oldalain világosodó, majd vörhenyes árnyalatú ezüstfehérbe megy át (Gyurkó 1972)*. ELTERJEDÉS Előfordulási területét a Fekete- és az Azovi-tenger képezi, ahol a téli időszakot kivéve a partok közelében keresi táplálékát. ívási vándorlását március végén kezdi a következő folyókba: Bug, Don, 32
