Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Tokfélék családja – Acipenseridae
képviselői. (Ez egyébként érthetővé teszi azokat a nehézségeket, amelyek a kecsege ivadékának mesterséges körülmények között végzett nevelése során jelentkeznek.) A felnőtt kecsegék táplálékának összetételét — eltekintve a részarányok kisebb szezonális változásaitól — Jankovic meglehetősen egyhangúnak minősítette. A táplálék legjelentősebb elemei tegzesek (Trichoptera), felemáslábú rákok (Amphipoda) és árvaszúnyog (Chironomida) lárvák voltak. Hasonló összetételű táplálékot mutattak ki a Szovjetunió különböző folyóin végzett vizsgálatok is. Télre a kecsegék nagy csapatokban a meder mélyebb gödreibe húzódnak, de a megfigyelések szerint kisebb mennyiségben ekkor is vesznek fel táplálékot. A kecsege növekedési ütemét általában a mellúszó kemény sugarából készített metszet alapján tanulmányozzák, amely hasonlóan mutatja az évgyűrűket, mint a pikkelyek más halcsaládok képviselőinek többségénél. A fiatal kecsegék — más folyóvízi halfajainkhoz képest — rendkívül gyorsan fejlődnek. A legkisebb kifogható méretet (40 cm) évekkel korábban érik el, mint ivarérettségüket. Éppen ezért vizeinkben nagy szükség volna növekedési ütemének vizsgálatára. Ilyen vizsgálatok hiányában csak Jankovic (1958) jugoszláviai adatai nyújtanak bizonyos tájékoztatást rendkívül gyors növekedéséről: Életévek száma Teljes hosszúság (mm) Életévek száma Teljes hosszúság (mm) i 258,0 6 572,3 2 370,4 7 606,6 3 437,4 8 627,2 4 483,6 9 661,0 5 529,4 Kivételesen 6—7 kg-os tömeget és 1 m-es testhosszt is elérhet, de a külföldi szakirodalom ennél nagyobb példányokról is említést tesz. Horgászatunk rekord kecsegéje 1975-ben a Dráván akadt horogra. Testtömege 5640 g, hossza 83 cm volt. Az ivarérettséget a hímek 4—5, a nőstények csak 5—6 éves korban érik el. Megfigyelések szerint e téren nagy az egyedi változékonyság, akadnak olyan ikrások, melyek még hatéves korukban sem ivarérettek. Míg az ivarérett hímek minden évben részt vesznek az ívásban, addig a nőstények nemi ciklusa Jankovic (1958) szerint életük hetedik éve után meghosszabodik és két évig tart. A fiatal — ivarérettségüket éppen csak elért — ikrásoknál az ivarsejtek érlelése és a le nem rakott ikrák felszívódása gyorsan lejátszódik, az öregebb példányoknál viszont ez a folyamat lassúbb. ívóhelyül a kecsegék állandó tartózkodási helyük fölött választanak ki 6—10 m mély, hordaléklerakódástól mentes, kavicsos aljzatú folyószakaszokat. Ismeretesek olyan ívóhelyek, ahol évről évre rendszeresen megjelennek a nászhoz készülődő kecsege csapatok, és vannak olyanok is, amelyeket csak bizonyos években — a vízállási viszonyoktól és az esetleges mederrendezési munkálatoktól függően — vesznek igénybe. Az ívás megszakításokkal április közepétől május végéig tart, 12—16 °C vízhőmérsékleten. 13. ábra: A kecsege 24,5 mm-es és 37,5 mm-es ivadéka [Koblickaja 1981* nyomán] A halak nászjátéka és ívási magatartása pontosan nem ismert. Egy-egy ikrás életkorától függően 10—60 ezer szem, kb. 2—2,5 mm-es átmérőjű ikrát érlel. Az ikra ragadós, így a víz sodrása ellenére is megtapad az aljzat kavicsain. Az ikrafejlődéshez 60—90 napfok szükséges. A lárvák keléskor 7—8 mm-es hosszúságúak, önálló táplálkozásukat 5—6 nap múlva kezdik meg. Ambroz (1972) adatai szerint a Duna egyik torkolati ágában a próbahalászatok során fogott kecsege ivadék átlagos hosszúsága májusban 25,8; júniusban 40,5; júliusban pedig 98,0 mm volt. Az átlagértékek nagy szóródást takarnak, mivel a vízterületen április elejétől június közepéig elhúzódik a kecsege ívása. Júliusban a legnagyobb ivadék már 117 mm hosszúságú és 8,65 g tömegű volt. HASZNOSÍTÁS A kecsege jelentősége folyóink halászatában egykor sokkal nagyobb volt, mint napjainkban. Úgy tűnik, a folyószabályozások és vízszennyezések, különösen, ha azok ívási időszakban jelentkeznek, igen kedvezőtlenül befolyásolják halunk állományának alakulását. A duzzasztógátak hatásáról már megoszlik a halbiológusok véleménye. Többségük károsnak ítéli meg ezeket a létesítményeket, de találkozhatunk ellenkező előjelű megállapításokkal is. Hazánkban is szakértők egy része feltéte29
