Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Sügérfélék családja – Percidae
SUGERFELEK CSALADJA Percidae Az északi félteke édesvízi halai, amelyek e területen csak a Csendes-óceán ázsiai és észak-amerikai partvidékéről hiányoznak. A déli féltekén csak a sügért (Perca fluviatilis) sikerült néhány területen meghonosítani. Testük oldalról lapított, fejük nagy. A szájban a felső és alsó állkapcson, a vomeron és a palatinu- mon kefefogazat található, egyes fajoknál nagy ún. ebfogak is. A testet kemény, fésűs (ktenoid) pikkelyek borítják. Hátúszójuk két részből áll, melyek közül az elsőben kemény tüskék találhatók, lágy (osztott) sugarak csak a másodikban vannak. A két hátúszó külön áll, csak a durbincs fajoknál olvad össze, azonban ebben az esetben is az első rész jóval magasabb. Ez utóbbi fontos megkülönböztető bélyeg a rokon naphalfélék családjától. A hasúszók mellállásúak, vagyis a mellúszójuk alatt helyezkednek el. Valamennyi sügérféle húsevő, a kisebb termetű fajok és az ivadék fő táplálékát gerinctelen szervezetek képezik, a nagyobbak ragadozók. A fajok egy része gondoskodik lerakott ikrájának védelméről. A család tagjainak gazdasági jelentősége egész előfordulási területükön nagy. Hazánkban ebből a szempontból a sügérfélék a pontyfélék után második legfontosabb halcsaládot alkotják. A FAJOK MEGHATÁROZÁSA 1. — A két hátúszó külön áll, legfeljebb tövüknél érintkeznek egymással ............................ 2 — A két hátúszó összeolvadt egymással ..... 5 2 . — A fej felülről nem lapított, a száj csúcsba nyíló............................................................ 3 — A fej felülről lapított, a száj félig alsó állású .............................................................. 7 3. •— A második hátúszóban legfeljebb 16 osztott sugár van. Az első hátúszón feltűnő fekete folt van: sügér (Perca fluviatilis)................. 166. oldal — A második hátúszóban legalább 19 osztott sugár található. A száj szeglete a szem első szegélyének vonalán túl van ................... 4 4 . — A farok alatti úszó osztott sugarainak száma 11—14. A szájszeglet eléri a szem hátsó szegélyének vonalát vagy azon túl van. A preo- perculum hátsó szegélye lekerekített: fogassüllő (Stizostedion lucioperca) ............. .... ............................................:.... 171. oldal — A farok alatti úszó osztott sugarainak száma 9—10. A szájszeglet nem éri el a szem hátsó szegélyének vonalát. A preoperculum hátsó szegélye szögletes: kősüllő (Stizostedion volgense) 175. oldal 5. — A hátúszó kemény sugarainak száma XVII— XIX. A testen nincsenek fekete pontok: selymes durbincs (Gymnocephalus schraet- zer) ......................................... 170. oldal — A hátúszó kemény sugarainak száma XI— XVI. A testen elszórtan fekete pontok vagy nagyobb foltok találhatók ...................... 6 6. — A hátúszó leghátsó osztott sugaraira állított merőleges vonal a faroknyéllel hegyes szöget alkot. A farok alatti úszó I—II sugarai közötti hártya csak enyhén bevágott. A testen levő fekete pettyek szabálytalanul helyezkednek el: vágódurbincs (Gymnocephalus cernuus)....... ...................................................... 167. oldal — A hátúszó leghátsó osztott sugaraira állított merőleges vonal a faroknyéllel majdnem derékszöget alkot. A farok alatti úszó I—II sugarai közötti hártya mélyen bevágott. A testen levő sötét foltok szabálytalan sávokat alkotnak: széles durbincs (Gymnocephalus balom)....... .... .................................................. 169. oldal 7. — Az első hátúszóban XIII—XIV kemény sugár található; a második hátúszó osztott sugarainak száma 18—20: magyar bucó (Zingel zingel) ........ 176. oldal — Az első hátúszóban VII—IX kemény sugár található, a második hátúszóban az osztott sugarak száma 10—13: német bucó (Zingelstréber) ........ 177. oldal
