Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

II. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna terve és tervezői

Kiss Gábornak, József öccsének életrajzi adatai jóval szegényebbek. 1751-ben született és 1773-ban lépett az osztrák hadsereg mérnöki karába. Később, 1791-től kezdve bátyjával együtt a Duna—Tisza-csatorna tervezetén dolgozott. Még ebben az évben leellenőrizte bátyja 1787-es szintkülönbség-méréseit.5 Józseffel együtt privilegizált hajózási társaság megalapításán dolgozott, és a csatornaépítésen, annak első szakaszában, így együtt érték meg a balsiker keserűségeit. Mellette maradt egészen az osztrák—francia háború kitöréséig. 1797-ben visszatért a harctérre, és nem sokkal később, 1800. április 7-én meghalt. Bátyja 13 évvel élte túl.

2. A TERVEZET MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI JELLEGZETESSÉGEI

Gondolván, hogy a törökök elleni osztrák—orosz háború befejeztével elérkezett tervük megvalósításának ideje, 1791. december 12-én a Kiss fivérek II. Lipótnak, II. József fivérének és utódjának ajánlatot küldtek, amelyben többek között ez áll:

,,Az alulírott fivérek attól a törekvéstől vezérelve, hogy hazájuk javát szolgálják, bátorságot vettek és császári és királyi őfelségének alázatosan javasolják a Duna és Tisza összekötését egy hajózható csatornával a bácskai kincstári körzetben, Bács- monostor és Bácsföldvár között. A magasságkülönbség pontos körülményei és tervei — amelyeket saját költségükre, mérések által ők ketten állapítottak meg — és a mellékletek az építés kivitelezhetőségét mutatják, és hasznot ígérnek a kereskedelemnek, gyáraknak, manufaktúráknak és ... hozzájárulnak ennek a fekvése és a talaj minősége szerint olyan szép tartománynak a fejlődéséhez."6

Felterjesztésükben ezután a Kiss fivérek az Ausztriában korábban végzett út, csatorna és hidrotechnikai létesítmények építése gyakorlatával ellentétes javaslattal álltak elő, ami nemcsak újdonságnak, hanem minőségi fordulatnak is számít. Kér5. »Der obenannte Ca(mer)al-lngenieur Joseph Kiss- hat diese ganze Strecke im Jahre 1787 zweimal mit aller Genauigkeit abgewogen und von der Donau bis zur Theyss einen Fall von vollen 23 Schuhen gefunden. Sein Bruder, der Ingenieur-Hauptmann Gabriel Kiss hat, diesfalls die volle Gewissheit zu erlangen, diese Abwage im Jahre 1791 wieder besonders mit ganz anderen Leuten und Instrumenten vorgenommen, die mit der seines Bruders bis auf einige Zolle richtig zusammen getroffen hat«. C. U. r. Nr 731., 33. füzet 1792. VIII./73. sz„ 231—248. föl. Idézet Kempelennek II. Ferenchez intézett, 1792. június 14-i jelentéből. Ez a német szöveg bizonyítékként is érdekes a német műszaki nyelv fejletlenségéről és a XVIII. század vége beszédmódjáról.

6. C. U. r. Nr 731., 33. füzet, 1792. VIII./72. szám, 181—182. föl.

86