Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése

kérdéseket kiegészítettek és részleteztek a megjegyzésekkel. E két dokumentum mellett a már említett, a bácskai kincstári birtokok és a kilenc kincstári település elmúlt kilenc évi bevételére vonatkozó kimutatást is elküldték. A magyar kamara elnöke az anyagot 1800 január hetedikén elküldte Bécsbe, a Saurau gróf pénzügyminiszterhez intézett kísérőlevéllel együtt.13 Az ügy ezzel a bécsi udvari szervek illetékességébe került, amelyeket azzal bíztak meg, hogy tanulmányozzák át a kérdést és végleges döntésre terjesszék az uralkodó elé.

Az udvari kamara január 21-i ülésén elhatározta, hogy a kézhez kapott anyagot megvitatásra átengedi a legfelsőbb állami ellenőrzésnek.14 Ez a testület viszont az ügyet Magyarország és Erdély állami főkönyvelőségéhez utalta, amelynek Bécsben volt a székhelye, innen február 20-án két részletes elaborátum érkezett; az egyik elvi szempontból foglalkozott a kérdéssel, továbbá a magyar kamara könyvelőségének megjegyzéseivel és javaslataival; a másik magára a szerződés szövegére vonatkozott. A szerződés valamennyi szakaszát alaposan megvitatták, s ezután vagy kiegészítették, vagy precízebben fogalmazták meg.15

A legfelsőbb állami ellenőrzés a két jelentés alapján összeállította saját jelentését és március 8-án az udvari kamara elé terjesztette. Az elvi megjegyzések mellett ez a jelentés több konkrét kiegészítést és javaslatot tartalmazott.16

Mielőtt tehát a tárgy végleges döntésre visszakerült az udvarhoz, öt helyen, és más-más hivatali szinten tárgyaltak róla; mindenütt valamit hozzátettek vagy megváltoztattak, noha lényegében megmaradt a Budán elkészített alapvető szerződés szövege. Mivel vizsgálódásunk tárgya szempontjából szükségtelen részletesen foglalkozni a vitákkal, a szerződés végleges szövegének főbb pontjait említjük meg abból a változatból, amelyet a kiegészítések és átalakítások után az uralkodó elé terjesztettek. Emellett még néhány elvi jellegű megjegyzésre mutatunk rá, amelyeket az egyes udvari testületekben tettek.

Valamennyi testület egyetértett abban, hogy segítséget kell nyújtani a privilegizált hajózási társaságnak, mert a csatorna megépítésével serkentik a kereskedelmet, fejlesztik az ipart és a manufaktúrát, és ezáltal gyarapítják a »nemzeti kincset«. Ezenkívül azt is hangsúlyozták, hogy a kincstári birtokok bérbeadása

13. Ugyanott, 35—36. föl.

14. Ugyanott, 33. föl.

15. C. U„ 25. füzet, Nr 493., 1800. I1I./245. sz„ 85—101. föl.

16. Ugyanott, 75 + 77 és 84 + 102. föl.

373