Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése
különösen hasznos lesz a bácskai és a magyar kamara számára,17 egyebek között azért is, mert jobban és alaposabban kihasználhatják a parasztrobotot. Mindaddig a jobbágyok nagyszámú robotnapja veszendőbe ment, részben azért is, mert nem volt mire felhasználni. A kihasználatlan munkajáradék egy részét a paraszt pénzben térítette meg, de ez az összeg általában kicsi volt, mert a zsellérek igen kevés pénzzel rendelkeztek. Ennek folytán a térítés kevesebb volt, mint amennyit az urbárium előirányzott. A paraszti kilencedből származó bevétel általános összege is növekszik majd, mert a parasztnak, miután a csatorna elkészültével növekszik a piaci kereslet, több oka lesz a termelés fokozására. A bácskai kincstári birtokok bérbeadásával jelentősen csökkennek majd a magyar kamara vidéki rezsi- és adminisztratív költségei, ha nem is kétharmaddal, de legalább a felével, még abban az esetben is, ha a kamarai adminisztráció zombori személyzetét nem is csökkentik. A kincstár számára továbbá az is hasznos lesz, hogy a bácskai kincstári birtokokról a jövőben készpénzben kapja a bevételt, míg eddig részben pénzben, részben pedig természetben kapta. Igaz, tekintettel a Duna—Tisza-csator- na közelgő befejezésére, a birtokok bérbeadásával a kincstár megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy maga is az eddiginél kedvezőbb feltételekkel értékesítse a természetbeni járadékból eredő termékekekt. Megemlítették azonban azt az esetleg káros következményekkel járó lehetőséget is, hogy a bérbeadás után a »Bácskából, Magyarország éléskamrájából« származó gabonamennyiség a privilegizált hajózási társaság kezében marad, ami igen veszélyes lehet háború esetén, vagy ha a monarchia más vidékein aszályos esztendő köszönt be. Hogy elhárítsák ezt a veszélyt, javasolták, hogy a szerződés pontosan szabja meg a bérlő kötelességét ilyen esetekben. Hangsúlyozták, hogy a bérlőt szerződéssel kell kötelezni az erdőgazdaságok és az erdőállomány megóvására. A bérbeadás feltételeinek és a társaság, illetve a részvényesek fizetőképességének megvitatásakor külön kiemelték, hogy ezek a személyek »igen tekintélyes házból valók«, különösen vonatkozik ez a Liechtenstein családra. A társaság tehát, az illetékes hatóságok általános véleménye szerint, pénzügyi szempontból igen szilárd alapokon nyugodott, és így elegendő szavatosságot nyújtott a kincstárnak. 17. A magyarországi és erdélyi számvevőség jelentéséből, 85—101. föl. A jelentés szerint a magyar kamara számvevősége által kimutatott bevételek pontosabbak, mint a II. József idején, 1783-ban végrehajtott számvevőségi reformeredmények voltak. 374
