Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XIII. fejezet. A kincstári birtokok bérlése
létezésének folyamata, ami több mint egy évig tart majd. A végleges döntésig azonban több mint két év telt el. Csak 1801-ben született meg, amikor a csatornaépítési munkálatok gyakorlatilag már befejeződtek! A jelekből ítélve a döntést ezúttal is az udvar halogatta, mégpedig az elvi egyetértés meghozatala előtt csakúgy, mint a végleges döntés előtt. Mint már említettük, a pénzügyminiszter azzal a javaslattal fordult II. Ferenchez, hogy elvben fogadják el a privilegizált hajózási társaság 1799. február végén beterjesztett kérvényét, de a magyar kamarához csak augusztus 14-én juttatták el az utasítást, hogy készítse elő a szerződés szövegét.7 A magyar kamara viszont továbbadta az utasítást a saját könyvelőségének,8 és amint megkapta a szerződést, hozzálátott megvitatásához. Megjegyzései kíséretében 1800. január 2-án elküldte Bécsbe az uralkodónak, a szerződés szövegével együtt, amelyet a kamarai könyvelőség készített el,9 továbbá a kúlai, a zombori, a palánkai és a santovói birtokokon megvalósított összjövedelem évi átlagáról készített részletes áttekintést, mégpedig az 1790-től 1798-ig terjedő időszakra, vagyis kilenc, nem pedig tíz évre vonatkozóan, ahogyan Bécsből kérték.10 A magyar kamara válaszához csatolták kilenc kincstári település jövedelmének kimutatását is, amelyet Bécs egy korábbi döntése szerint el kell különíteni a nagy kincstári birtokoktól és el kell adni őket.11 A kincstári települések jövedelmét kivonták a négy birtok összjövedelméből, mert a települések áruba bocsátására vonatkozó határozat érvényben maradt a társaság azon javaslata után is, hogy adják nekik bérbe a bácskai birtokokat. 2. A BIRTOKOK BÉRBEADÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS MEGVITATÁSA A magyar kamara könyvelősége által elkészített szerződés- tervezetnek 23 szakasza van. A tervezetet a magyar kamara 1800. január 2-án megtartott ülésén vitatták meg, vagyis négy hónappal a Bécsből kapott utasítás után. Ezután elküldték Bécsbe a magyar kamara plenáris ülése jegyzőkönyvének és az ott elhangzott, a könyvelőségen kidolgozott tervezetre vonatkozó megjegyzéseknek a kíséretében.12 A tervezetet elvben elfogadták; egyes 7. C. U„ 25. füzet, Nr 493., 1800. I./107. sz„ 27—32. föl. 8. Ugyanott. 9. Ugyanott, 43—58. föl. 10. Ugyanott, 39—40. föl. 11. Ugyanott, 37—38. föl. Az alábbi településeket tervezték eladni: a zombori uradalomból: Pacsér és Ómoravica; a kóláiból: Topolya; a palántáiból: Cséb és Bodjani; a santovói uradalomból: Almás, Jankovac, Ri- dica és Őrszállás. 12. Ugyanott, 27—32. föl. 372