Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása

Ha már lapátban is szűkölködtek, akkor nyilvánvaló, hogy a technikailag bonyolultabb eszközöket is Ausztria szűkebb te­rületén szerezték be. Például a szivattyúkat. Heimerlének július 31-én Heppéhez intézett leveléből megtudjuk, hogy Budára küld­ték hajóval azt a szivattyút (Schöpfmaschine), amelyet Redl Szvoboda műszaki századostól rendelt. Megkérte, szervezze meg a gép Monostorig való szállítását, mert Bécs és Bácska között egyelőre nem közlekednek hajók.38 A társaságnak a magyar kamarával kötött szerződés sze­rint kötelessége volt akadálytalan közlekedést biztosítani mind­azokon a fontosabb utakon, amelyek átszelik majd a csatornát. Olyan hídkonstrukciót kellett tehát választani, amely lehetővé teszi a hajózást a csatornán. Heppe javaslatára a pontonhíd egy változatát (Plättenbrücke) fogadták el, amely egyfajta dereglyé­ből készült. Heppe konstrukciója állítólag »jelentős megtakarí­tást« hozott volna a társaságnak a Kiss fivérek konstrukcióival szemben.39 Mivel közelebb senki sem gyártott dereglyét, a Bécs felett a Duna felső folyásán levő Passauban rendelték meg. Ösz- szesen 1980 forintba kerültek. Bécsben ideiglenes jelleggel ha­józhatóvá kellett őket tenni, fedélzetet ácsolni rajtuk, és olyan szakavatott hajósokat fogadni, akik biztonságosan lehajózhatnak velük. Amikor mindezzel elkészültek, az első dereglyék 400 la­páttal és több ládányi más áruval megrakodva elindultak a távoli Bácska felé.40 Végül még egy adat, hogy teljesebb képet nyerjünk arról, hányféle problémával kellett megküzdeni a csatorna építésekor a Közép-Duna-medence fejletlen körülményei közepette. A víz­építészeti műtárgyakhoz és a többi épülethez nagy mennyiségű téglára volt szükség. A téglagyártást a társaság szervezte meg. Tüzelőanyagként javarészt fát használtak. A szalmát és a fát ösz- szevegyítve olcsóbb tüzelőanyaghoz juthattak, s így 1000 téglán­ként 3 forintot lehetett megtakarítani. A magyar kamara és az udvari kamara a társaság kérésére gyorsított eljárással elhatá­rozta, hogy a kamarai birtokok egész szalmafeleslegét át kell adni a társaságnak.41 Mindehhez hozzá kell adni, hogy Dél-Bácska mocsaras vidé­kei egészségtelenek voltak. A rendelkezésünkre álló anyagokból 38. Ugyanott. A Duna magas vízállása miatt és mert a víz elöntötte a vontatóutakat, valószínűleg leállították a hajóközlekedést. 39. C. U„ 33. füzet, Nr 736., 1798. XI./142. sz„ 73—79. föl. 40. Bécsben Joseph Kuba hajóst fogadták fel. Heimerle Bécsben a ven­dégszobák berendezéséhez szükséges bútort, ágyneműt, evőeszközt, étkészletet stb. is beszerezte. 41. C. U„ 33. füzet, Nr 736., 1798. XII./88. sz„ 95—101. föl. 345

Next

/
Thumbnails
Contents