Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása
Ha már lapátban is szűkölködtek, akkor nyilvánvaló, hogy a technikailag bonyolultabb eszközöket is Ausztria szűkebb területén szerezték be. Például a szivattyúkat. Heimerlének július 31-én Heppéhez intézett leveléből megtudjuk, hogy Budára küldték hajóval azt a szivattyút (Schöpfmaschine), amelyet Redl Szvoboda műszaki századostól rendelt. Megkérte, szervezze meg a gép Monostorig való szállítását, mert Bécs és Bácska között egyelőre nem közlekednek hajók.38 A társaságnak a magyar kamarával kötött szerződés szerint kötelessége volt akadálytalan közlekedést biztosítani mindazokon a fontosabb utakon, amelyek átszelik majd a csatornát. Olyan hídkonstrukciót kellett tehát választani, amely lehetővé teszi a hajózást a csatornán. Heppe javaslatára a pontonhíd egy változatát (Plättenbrücke) fogadták el, amely egyfajta dereglyéből készült. Heppe konstrukciója állítólag »jelentős megtakarítást« hozott volna a társaságnak a Kiss fivérek konstrukcióival szemben.39 Mivel közelebb senki sem gyártott dereglyét, a Bécs felett a Duna felső folyásán levő Passauban rendelték meg. Ösz- szesen 1980 forintba kerültek. Bécsben ideiglenes jelleggel hajózhatóvá kellett őket tenni, fedélzetet ácsolni rajtuk, és olyan szakavatott hajósokat fogadni, akik biztonságosan lehajózhatnak velük. Amikor mindezzel elkészültek, az első dereglyék 400 lapáttal és több ládányi más áruval megrakodva elindultak a távoli Bácska felé.40 Végül még egy adat, hogy teljesebb képet nyerjünk arról, hányféle problémával kellett megküzdeni a csatorna építésekor a Közép-Duna-medence fejletlen körülményei közepette. A vízépítészeti műtárgyakhoz és a többi épülethez nagy mennyiségű téglára volt szükség. A téglagyártást a társaság szervezte meg. Tüzelőanyagként javarészt fát használtak. A szalmát és a fát ösz- szevegyítve olcsóbb tüzelőanyaghoz juthattak, s így 1000 téglánként 3 forintot lehetett megtakarítani. A magyar kamara és az udvari kamara a társaság kérésére gyorsított eljárással elhatározta, hogy a kamarai birtokok egész szalmafeleslegét át kell adni a társaságnak.41 Mindehhez hozzá kell adni, hogy Dél-Bácska mocsaras vidékei egészségtelenek voltak. A rendelkezésünkre álló anyagokból 38. Ugyanott. A Duna magas vízállása miatt és mert a víz elöntötte a vontatóutakat, valószínűleg leállították a hajóközlekedést. 39. C. U„ 33. füzet, Nr 736., 1798. XI./142. sz„ 73—79. föl. 40. Bécsben Joseph Kuba hajóst fogadták fel. Heimerle Bécsben a vendégszobák berendezéséhez szükséges bútort, ágyneműt, evőeszközt, étkészletet stb. is beszerezte. 41. C. U„ 33. füzet, Nr 736., 1798. XII./88. sz„ 95—101. föl. 345