Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása

megtudjuk, hogy 1798 nyarán Verbász környékén az egyéb beteg­ségek mellett egy újabb súlyos járvány ütötte fel a fejét, valószí­nűleg fertőző sárgaság.42 6. AZ ÉPÍTÉSI VEZETŐSÉG SZABÁLYZATA Az új igazgatóság és a királyi megbízott korlátlan felhatal­mazást kapott a részvényesektől és az udvartól arra, hogy a munkaerő és a pénzeszközök problémáit jobban megoldhassák, mint elődeik, s így meggyorsíthassák a csatornaépítést. A fenn­maradt okmányok alapján ilyen szempontból is eléggé részlete­sen feleleveníthetjük az igazgatóság tevékenységét 1798 január végétől az esztendő befejeztéig, amit nem tehetünk meg a csa­tornaépítés 1793-ban történt megkezdése és a Kiss fivérek levál­tása közötti időszak esetében. A jelekből ítélve a Kiss fivérek, hozzákezdve az építéshez, csupán pénzügyi számvevőségeket hoztak létre és egy globális anyagkönyvelőséget; magáról a mun­káról és az építés okozta problémákról alighanem senkit sem tájékoztattak.43 Az új igazgatóság, átvéve feladatát, új utakon indult el. Nagyobb rendszerességgel és jobb munkaszervezéssel látott ne­ki ennek az összetett és nagy feladatnak. Heppe, Redl és Heimerle igazgatók már február első napja­iban »két hosszú megbeszélést tartottak«44 Bécsben, és elfogad­ták az építési vezetőség jövőbeni munkájáról és minden egyes tagja kötelességéről szóló szabályzatot.45 A szabályzat 34 sza­kaszból áll. Mindhárman aláírták már 1798. február 8-án. Az volt a célja, hogy kitűzze a legfontosabb feladatokat és megszabja külön minden igazgató illetékességét. Az építési szolgálat fela­datait az igazgatók az alábbi hat alapvető pontban fogalmazták meg: 1. Hitelbeszerzés és a központi pénztári szolgálat megszervezése, 2. Pénzügyi és anyagkönyvelés a helyszínen, 3. Tudományos-szakmai irányítás, 42. C. U„ 33. füzet, Nr 737., 1800. II./2. sz„ 25—30. föl. Németül: „hit­ziges Gallfieber”. 43. C. U„ 33. füzet, Nr 736., XII./88. sz., 95—101. föl. — Redl a bécsi igazgatósághoz küldött jelentésében közli, hogy csak azt jegyezték fel, hogy mennyi anyagot, de nem hogy mennyi pénzt költöttek el a csa­torna egyes műtárgyaira. 44. C. U„ 33. füzet, Nr 735., III./213. sz„ 214—220. föl. 45. Ugyanott, 202—214. föl. Az igazgatók a szabályzatot jegyzőkönyvnek nevezték, előttünk ismeretlen okokból. 346

Next

/
Thumbnails
Contents