Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XII. fejezet. Tervmódosítás és a csatornaépítés folytatása
Azt követően, hogy április végén bejelentették a Dunánál végzett munkálatok megszakítását, egészen 1798 novemberéig nincsenek adataink. Redl november 13-i levelében közli a bécsi igazgatósággal, bízik benne, hogy a tél végéig sikerül befejezni a bemeneti építményt.19 Három nap múlva Heppe is alátámasztja derűlátó jóslatát, megjegyezve, hogy a csatorna bemeneti része igen sok gondot okozott ugyan neki, de a munkálatok jelenleg jól haladnak.20 Ezután ismét egyéves kiesés van a hírforrások tekintetében. Az 1799 utolsó negyedévére vonatkozó adatok meghökkentőek Heppe 1798 végén adott derűlátó kijelentéséhez viszonyítva. Ezeket az adatokat Bécsben közölték, miután Heppe és Redl 1799 október elején közösen megtekintette az építőhelyet. A jelentés részletesen tájékoztatja a bécsi igazgatóságot nemcsak a bemeneti építmény állapotáról, hanem a csatorna bemeneti szakaszáról is, ugyanakkor ismertet néhány fontos technikai részletkérdést, amelyről a korábbi iratokban nem volt szó. Először is közli, hogy »tavaly«, azaz 1798-ban választótöltést emeltek a Duna és a bemeneti építmény közé. Felvetődik a kérdés: vajon a Kiss fivérek választógát nélkül akarták-e megkezdeni a csatorna építését, csak alacsony vízálláskor folytatva a munkát? Másodszor, a választótöltésre többé nincsen szükség, csupán a kedvező vízállásra várnak, hogy eltakarítsák. Ez »nagy vállalkozás és még ezen az őszön el kell végezni«,21 áll a jelentésben. Harmadszor, a magas vízállás miatt még nem építették fel azt a falat, amelyhez a hajózsilip negyedik kapuját erősítik. Azonos okokból a másik három kaput sem tudták még elhelyezni.22 A jelentésből világosan kitűnik, hogy a csatorna bemeneti szakaszának hátramaradt munkálatai sokkal nagyobb méretűek, mint amit a bemeneti építményen kell elvégezni. Az első szakaszon, a Kígyósig vagy a Mosztongáig még nem érték el a csatorna tervezett mélységét. Még 30 ezer, sőt talán 40 ezer köböl fölig. C. U„ 33. füzet, Nr 76., 1798. XII./88. sz„ 95—101. föl. 20. Ugyanott. — Heppe nyilvánvalóan állandó levelezést folytatott Redl- lel, de valószínűleg Sátor mérnökkel is. Sajnos, az építészeti igazgatóság budai levéltára megsemmisült. Ebben biztosan megtalálhatók voltak Heppe jelentései, amelyek több műszaki és szakmai adatot tartalmaztak azokról a jelentésekről, amelyeket Redl küldött Bécsbe. Ember Győző ismert magyar történész az utóbbi években kísérletet tett az építészeti igazgatóság munkájának rekonstruálására. 21. C. U., 33. füzet, Nr 737., 1800. II./2. sz„ 25—30. föl. 22. Ugyanott. 340
