Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai
ami Kempelen Farkas udvari tanácsos jelentéséből is kitűnik. Őt, vagyis az uralkodót azonban jobban érdekli, hogyan állnak a dolgok a karlovaci csatorna építésével. A kérdésre válaszolva a tervezők elmondták, hogy az egész szakaszon elvégezték a nivellálást. Ezután bemutatták a császárnak a rajzokat, amelyeken grafikailag ábrázolták a nivellálás eredményeit és a zsilipek tervét is. Ezek a tervek azonban, sajnos, valószínűleg elvesztek, s így, legalábbis egyelőre, ismeretlenek maradnak előttünk, mint ahogyan általában a Kiss fivérek tervezetéről nincsenek pontos elképzelések. A beszélgetés ezután a Karlovac—Brod-csatorna költség- vetéséről és arról folyt, hogyan lehetne az építéshez szükséges pénzt előteremteni. A tervezők mindkét kérdést illetően derűlátók voltak. A nehéz terep ellenére a beruházás nem igényel 1,5—2 millió forintnál többet. A pénzpiac nagy érdeklődést mutat a részvények vásárlása és a kölcsönfolyósítás iránt. Egy genovai bankház például 2 millió forintos hitelt ajánlott fel a privilegizált hajózási társaságnak. Tehát nemcsak a monarchián belül, hanem külföldön is ajánlanak hitelt. Ha műszaki és pénzügyi szempontból elrendeződnek a dolgok — folytatta az uralkodó —, hozzálát-e a társaság hamarosan a Karlovac—Brod-csatorna építéséhez? A tervezők ezt a kérdést arra használták ki, hogy megemlítsenek egy másik problémát, amely a legfontosabb volt számukra, s ami miatt valószínűleg a fogadást is kérték. A csatorna építése kizárólag az uralkodó szándékától függ, válaszolták felkészülten és határozottan a tervezők. Meglepődve a válaszon, II. Ferenc biztosította őket, hogy számíthatnak egyetértésére és támogatására, majd megkérdezte tőlük, hogy konkrétan miről van szó. A tervezők válasza ezúttal is világos és félreérthetetlen volt. A privilegizált hajózási társaság csak akkor fog hozzá a csatorna építéséhez, ha előre biztosítják számára a nyereséget. Ez pedig attól függ, biztosítják-e a szavatolt mennyiségű gabona exportálását és szállítását! A bizonytalan kivitel, az ingadozások és korlátozások körülményei közepette nem lehet szó szavatolt nyereségről, de a csatorna építéséről sem. A leendő részvényesek szolid szavatosságot követelnek a befektetett tőkére és az osztalék magasságára. Mindezt ,,politikai okokból" sem szabad kérdésessé tenni. A nyilvánvalóan meglepődött uralkodónak, aki nagyon is érdekelt volt a karlovaci csatorna építésében, be kellett ismernie, hogy sajnos, neki is figyelembe kell vennie a „politikai oko266
