Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai
a döntés elhalasztása tovább rontja Bécsnek és Magyarországnak az 1790-es események után egyébként sem túl jó kapcsolatát. A krajnai és a stájerországi kormány megjegyzéseivel kiváltott viták lehetővé teszik, hogy néhány általános, tágabb jelentőségű következtetést vonjunk le, a két hidrotechnikus, a Kiss fivérek bátor elképzelését pedig újabb szemszögből világítsuk meg. A tény, hogy az új közlekedési hálózat megépítésére vonatkozó javaslat Magyarország határain túl is nagy figyelmet keltett, azt tanúsítja, hogy egy nagyobb jelentőségű műszaki megoldásról volt szó. A tervezet túllépte a helyi kereteket és egy olyan nagy terület gazdasági problémáit is érintette, amely Bánáttól egészen Stájerországig, Krajnáig és Triesztig terjedt. Már a Duna —Tisza-csatorna is, jelentőségénél és méreteinél fogva, olyan esemény volt, amely messzeható következményeket ígért a Közép-Duna-medence egész gazdaságára és vízgazdálkodására nézve. A Kiss fivérek tervezete, jóllehet mindenekelőtt és elsősorban a közlekedés megjavítására irányult, az árvíz elleni küzdelem egy új korszakának kezdetét jelzi a Duna-medencében Budapesttől egészen a Vaskapuig. A nagy meliorációs vállalkozások, elsősorban azok, amelyek az árvízvédelmet, de a hajózást is szolgálták, különösen a vaskapui zuhatagok megfékezésével, erőteljesen fellendítik a gazdaságot a Pannon-síkságon.19 * * * * 24 A krajnai tartományi építészeti igazgatóság vezetője, Joseph Schemerl, az ismert építészeti és hidrotechnikai szakember sem vethetett ellen a Kiss fivérek tervezetének, és nem is kérdőjelezhette meg műszaki és gazdasági létjogosultságát. Ehelyett sebtében saját elképzelésével állt elő, követelve, hogy mindkét projektumot egyformán bírálják el, hajtsák végre, mégpedig nagyjából egyidejűleg. Schemerl javaslata tehát Kiss tervének hatása alatt született. Azonos elvi állásfoglalásból indult ki, főként lényeges pontjaiban. Először is abból, hogy a rendezett közlekedés alapvető feltétele lett az egész további gazdasági fejlődésnek, és hogy ezzel összefüggésben a vízi utaknak, mindenekelőtt a csatornáknak elsőrendű fontosságuk van. Másodszor, hogy a jövőben a közlekedést, elsősorban pedig a víziutak építését és karbantartását, ha nem is teljes egészében, de javarészt át kell 19. A Tisza és a Száva szabályozásáról lásd: Nikola Petrovic: Jovan Stefanovic Vilovski és a víztan terén végzett munkássága (J. S. V. i njegov rád na nauci o vodama, Belgrád, 1954): azonos szerzőtől: Fejezetek a vízépítészet történetéből (Iz istorije hidrotehnike i gradevinarstva, Belgrád, 1960): továbbá: Víztani kutatások a XVI11. században és a XIX. század első felében (Izucavanje voda kod nas u XVIII i prvoj polovini XIX véka, Vodoprivreda Jugoslavije, I960., 12. sz.); ezenkívül: David Pesic 1838. évi jelentése a Száva hidrológiai tulajdonságairól (Izvestaj Davida Pesica od 1838. godine o hidroloski mosobinama reke Save, Saopstenje Instituta za vodoprivredu „Jaroslav Őerni”, Belgrád, 1962, 24. sz.) 262
