Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai

engedni a magántőkének. Ezt megelőzően Schemerl részmegoldásokat javasolt mind a hajózásra, mind a szárazföldi közlekedésre vonatkozóan (sziklák felrobbantása, a vízimalmok lebontása, az egyes útszakaszok újjáépítése stb.j, mégpedig mindig a kincstár költségén, ahogyan a XVIII. században ez szokás volt. A Kiss fivérek tervezetének és elképzelésének hatására Schemerl is elfogadta az új, korszerűbb megoldásokat.

Egy új korszak volt beköszöntőben a közlekedés terén is. Küszöbön áll a gőzhajók felfedezése és a vasút térhódítása. A közlekedés forradalmasítása a további gazdasági fejlődés kulcskérdése lett még a gazdaságilag viszonylag fejletlen Habsburg- birodalomban is, de különösen Angliában, ahol az ipari forradalom már kivívta győzelmét. A gazdasági szükségletek erőteljesen serkentették a természettudományok és a műszaki tudományok fejlődését!

Mielőtt berekesztenénk ezt a fejezetet, választ kell adnunk arra a kérdésre, milyen döntést hozott II. Ferenc a privilegizált hajózási társaságnak azzal a kérelmével kapcsolatban, hogy engedélyezze a Kupa csatornázását és szabályozását, továbbá az Adriai-tengerig vezető szárazföldi út építését, és hagyja jóvá a szükséges kedvezményeket.

Az uralkodó 1796. március 25-i rendeletével20 jóváhagyta az udvari kamarai igazgatóság február 26-i ülésén21 elfogadott határozatot. Ebben határozottan elutasította a krajnai és a stájerországi kormány követelését, és elfogadta azt az álláspontot, hogy ezekben a tartományokban a fogyasztói adóval és más intézkedésekkel elháríthatok azok a károk, amelyek a Kupa szabályozásából és a tengerig vezető utak elkészültével esetleg keletkezhetnek, s végül elrendelte, hogy Krajna és Stájerország rendjeivel ismertessék, jóindulattal viseltetik Schemerl tervezete iránt, továbbá, hogy nyomban dolgozzák ki a részletes terveket és a költségvetést, s az egész kérdést alaposan vitassák meg, mielőtt meghozzák a végleges döntést.

Nem áll rendelkezésünkre az uralkodói döntés erről a kérdéskörről. Egy későbbi dokumentumból azonban egészen világosan kitűnik, hogy II. Ferenc pozitív választ adott a társaság kérelmére, és hogy a társaság nyomban hozzálátott a munkálatokhoz.22 Az irányítás Kiss Gábor feladata volt, azé a szakemberé, aki a privilegizált hajózási társaságot képviselte a vegyes bizottságban a terep felderítésekor és felmérésekor. 20 21 22

20. C. U.. 33. füzet, Nr 734., 1796./233. sz„ 115—116. sz.

21. Ugyanott, 121—122. tol.

22. C. U„ 33. füzet, Nr 737., 1800. X./72. sz., 173—175. föl.

263