Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai

tését egy részvénytársaságra bízzák, amely ezt a nevet fogja viselni: Krajnai császári és királyi hajózási és útkarbantartási társaság (K. K. privilegierte Schiffahrts — und Strassenverbesse- rungs Gessellschaft in Krainj. A tervező ezen a téren is a Kiss fivérek nyomdokain haladt.

Mivel a bécsi központi adminisztráció azt az utasítást adta a krajnai tartományi kormánynak, hogy viszonylag rövid idő alatt nyilvánítson véleményt a tengermellékig vezető új közlekedési hálózat tervezetéről, Schemed az idő rövidsége miatt nem terjeszthetett be konkrét és részletes javaslatot a részvénytársaság hatáskörére és munkájára, sem pedig a kiváltságra vonatkozóan, amelyért folyamodnia kellett volna, hogy megalakulhasson és sikeresen elvégezhesse feladatát. Javaslata az adott körülmények között más célt szolgált — hogy megakadályozza az uralkodói döntés meghozatalát a privilegizált hajózási társaság tervezetéről. Ezáltal a krajnai kereskedőréteg időt nyert volna, hogy kifejtse Schemerl elképzeléseit, hogy konkrét követeléseket támasszon a kamarai igazgatóság iránt, s hogy ezáltal egyenrangú versenytársa és partnere lehessen a társaságnak. A társaság pedig — mint tudjuk — 1796 elején már magáénak mondhatta az uralkodó formális döntését és beleegyezését, hogy hozzálásson a Vukovár—Samac-csatorna építéséhez, és minden kilátása megvolt arra is, hogy megkapja a privilégiumot az új közlekedési hálózat nyugati és délnyugati ága megépítéséhez, mivel a bizottsági jelentések a szakértői véleményezések minden szempontból kedvezőek voltak. Ezenfelül a Duna— —Tisza-csatorna építése, általános vélemény szerint, igen sikeresen haladt előre. Schemerl időnyerés céljából beterjesztve a krajnai utak újjáépítésének előzetes, még ki nem dolgozott tervét, kieszelte azt a módot is, hogyan lehet formális szempontból megakadályozni a végleges uralkodói döntés meghozatalát a Kupa csatornázásáról és a tengerig vezető útvonal megépítéséről. Javasolta, hogy a társaság által beterjesztett projektumot fogadják el, de halasszák el a döntést. Ezt a javaslatot mind a krajnai, mind a stájerországi tartományi adminisztráció támogatta.

A formális döntés elhalasztása azonban csak az első lépés lett volna. A krajnai tartományi kormány és maga Schemerl is tudta, hogy kezdeményezésük sikere mindenekelőtt attól függ, hogy sikerül-e nekik is elegendő számú részvényest toborozni és elegendő pénzt összegyűjteni, ismerve a központi és a tartományi hatóságok súlyos pénzügyi helyzetét. Igaz, a krajnai adminisztráció igyekezett meggyőzni Bécset, hogy mindenképpen lesz majd elegendő részvényes, de egyetlen konkrét nevet sem tudott említeni, hogy állítását alátámassza. Hogy sikeres kilátásokkal láthasson hozzá ehhez a cseppet sem könnyű feladat254