Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai
hoz, a krajnai kormány nemcsak azt követelte, hogy halasszák el a döntést a privilegizált hajózási társaság projektumáról, hanem azt is, hogy Schemerl javaslatát műszaki szempontból bírálják felül, majd nyomban ezután fogadják el azt az elvi álláspontot, hogy a leendő társaság nem lesz privilegizált. A krajnai rendi gyűlés ezután határozatot hozna, amellyel szavatosságot vállalna a krajnai hajózási közlekedési részvénytársaságba fektetett eszközökért. Elképzelésük szerint ezzel létrejönnének a szükséges feltételek, hogy hozzálássanak a krajnai részvénytársaság megalakításához és a részvényesek toborzásához, nagyjából hasonló feltételek között, mint a privilegizált hajózási társaság esetében. Elképzelhető, hogy a privilegizált hajózási társaság nehezebben jutott volna a szükséges eszközökhöz, ha a fejletlen ausztriai tőkepiacon még egy versenytárs jelentkezik ugyanazzal vagy hasonló céllal. A krajnai kormány elaborátumában megemlítette a Bécstől délre fekvő osztrák tartományok pénzügyi szerveinek nagy aggodalmát amiatt, hogy a Brodig vezető csatorna megépítésével jelentékenyen csökken majd az állami bevétel az adó elvesztése és a tranzitkereskedelem csökkenése folytán. Ezzel az érveléssel akartak nagy hatást kelteni a bécsi udvari kamarai igazgatóságnál. Az is jellemző, hogy a krajnai adminisztráció arról tájékoztatta az udvari kamarai igazgatóságot, hogy a magyar kereskedelmi szellem feltámadásától és elterjedésétől tartanak.'2 Mindent összevetve, a Kiss fivérek projektuma élénk visszhangot keltett a Magyarországgal határos osztrák tartományokban. Erről tanúskodik a stájerországi kormány már említett beadványa is. Ebben megismétlik a krajnai adminisztráció álláspontját és érveit, és igen határozottan követelik, hogy halasszák el a döntéshozatalt a privilegizált hajózási társaságnak a kérelméről. Ennek a lépésnek a következményei sokkal kevésbé lesznek ártalmasak, mint azok a károk, amelyek Stájerországot és a vele szomszédos tartományokat érik, ha haladéktalanul hozzálátnának az új közlekedési hálózat kiépítéséhez. A stájerországi kormány, miután meghallgatta saját rendi gyűlésének és más érdekelt intézményeknek a véleményét, utólagosan részletes jelentést küld az uralkodónak. Bécs azonban nem akart várni a további javaslatokra és beadványokra. Az udvari kamarai igazgatóság 1796. február 26-án Kollowrath gróf elnökletével megtartott plenáris ülésén részletesen megvitatta Krajna és Stájerország megjegyzéseit és nagy vonalakban áttekintette Schemerl javaslatát. Kiegészítették a január 13-i jegyzőkönyvet, majd újat állítottak össze, és nyomban 12 12. Ugyanott, 119—120. föl. 255
