Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai

lenne. Ugyanakkor a Bécstől Triesztig vezető utat egész hosz- szában fel kellene újítani, hogy enyhítsék a meredek kaptátokat, megkönnyítsék a vontatást és csökkentsék az útvonal hosszát. Schemerl azt állította, hogy a Bécs és Trieszt közötti 64 mérföld (480 km) hosszú utat a javaslata szerint elvégzett rekonstrukcióval 22 mérfölddel (165 km), azaz egyharmadával meg lehetne rövidíteni.

Azzal az indítvánnyal kapcsolatban, hogy a Ljubljanicát és a Szávát új csatornával kössék össze, a krajnai tartományi kormány beadványából megtudjuk, hogy a két folyót már 1763-ban összekötötték, de a helytelen megépítés és a hanyag gondozás következtében a csatorna 1784-ben megszűnt létezni. A hajók a Száváról hegymenetben már most behajóznak a Sanába, míg völgymenetben tutajokon folyik a szállítás. A stájerországi kormány megítélése szerint a Sana szabályozása aránylag nem sokba kerülne.

Ami a Száva és a Ljubljanica közötti csatornát illeti, ennek megépítésével 3,5 mérfölddel (26,25 km) meghosszabbítanák a víziút hosszúságát, kiküszöbölnék, hogy a Száván közlekedő hajókból az árut kirakják, átrakják a fogatokra, majd hogy újra hajóra tegyék a Ljubljanicán, amivel szintén csökkenteni lehetne a Trieszten át való kivitelre szánt áru szállításának költségeit.10

Schemerl mérnök, feltehetően azért, hogy elejét vegye az esetleges megrovásoknak, amiért a közlekedési útvonalak újjáépítésének tervezetét a Kiss fivérek javaslatának hatására dolgozta ki, az elaborátumban megemlíti, hogy a krajnai folyómedrek megtisztításával és hajózható állapotban való tartásával kapcsolatos tervezetét és költségvetését már 1783-ban beterjesztette, de sem válasz, sem döntés nem érkezett Bécsből.11

Javaslatának gazdasági jelentőségét vázolva az ismert hid- rotechnikus azt állította, hogy csak úgy lehet sikeresen ellensúlyozni a „magyar konkurenciát”, ha projektumát életre keltik. Ha a konkurenciát nem is küszöbölik ki teljesen, de legalább egyenlő feltételek között folytathatják a versengést. A monarchia mindenesetre egy, a jelenleginél jóval nagyobb áteresztő képességű csatornával gyarapodna, ami nagy hasznot hozna elsősorban a kivitel szempontjából.

Kivételes figyelmet érdemel Schemerlnek az a javaslata, hogy ennek a lényegében új közlekedési hálózatnak a megépí10. Ugyanott, 93—103. föl.

11. C. U„ 33. füzet, Nr 734., IV./237. sz., 670., 93. föl.

253