Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VIII. fejezet. Trieszt, Krajna és Stájerország fenntartásai

vének megvalósítása jár a trieszti kikötők és több osztrák tartomány számára”. Az ismert szakember azonban nem helyezkedik szembe az Adriai-tengerig vezető közlekedési útvonal megépítésével, hanem csak felveti a kérdést, hogyan lehet majd hatékony választ adni a „magyar konkurenciának”, amely óhatatlanul megjelenik, amint az új utak és a csatornák elkészülnek.8 Ezt csak úgy érhetik el, ha teljes egészében felújítják a Bécstől Triesztig Stájerországon és Krajnán át vezető közlekedési útvonalakat. Schemerl ezután felsorolja azokat a műszaki intézkedéseket, amelyeket javaslata életbe léptetése érdekében kell tenni. Először tömören öt pontba foglalja őket, hogy azután részletes megindoklásukat is kifejtse:

először, a Bécs és Trieszt közötti utak újjáépítése;

másodszor, a folyóknak a vízi közlekedésre való fokozottabb felhasználása és e célból a szávai hajózási feltételek megjavítása Sisak és Zálog között;

harmadszor, egy csatorna építése Zálog és Ljubljana között, amely összeköti a Szávát a Ljubljanicával;

negyedszer, kísérőlétesítmények építése (raktárak és hasonlók), és intézkedések a kereskedelem fellendítése érdekében;

ötödször, a Száva fő medrének rendszeres tisztítása, a megfelelő hajózási feltételek megteremtése Sisaktól lefelé, nagyobb hajók alkalmazása Sisaktól felfelé, miután ehhez létrejönnek a feltételek. Ezzel lehetővé válik, hogy a hajók Bánátból egészen Krajnáig közlekedjenek.9

Kifejtve javaslatának egyes pontjait, Schemerl különös figyelmet szentelt az észak—dél irányban húzódó víziutak igény- bevételének a jobb és olcsóbb közlekedés céljából. A szárazföldi közlekedési útvonalak újjáépítése mellett szabályozási munkák elvégzését javasolta a Mura folyón Brucktól Ehrenhausenig, 13 mérföld (97,5 km) hosszúságban. Ettől a ponttól Cetjéig a jövőben szárazföldi úton kellene szállítani az árut. Celjében a kocsikról a hajókra raknák és a Sana folyón vinnék Zidani mos- tig, onnan pedig tovább a Száván. A tervek szerint a Szávát egy új csatornával összekötnék a Ljubljanicával, s így az árut, a Ljubljanicát felhasználva, víziúton lehetne eljuttatni egész Ljubljanáig. Itt megint át kellene rakni kocsikra, hogy tovább vigyék Triesztbe. Az újjáépítés során ezt az utat meg lehetne rövidíteni és hossza ebben az esetben 10 német mérföld (75 km)

8. C. U„ Nr 234., IV./233. sz„ Nr 670., 93—103. föl.

9. Ugyanott, 73—91. föl.

252