Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve

következménye volt, amelyet Apponyi gróf és Harrach gróf, a társaság igazgatói küldtek Bécsbe.32 Hogy a krajnai adminisztráció bekacsolódott az koncesszió odaítélésével kapcsolatos adminisztratív eljárásba, ez nyilvánvalóan megzavarta a kiváltságos hajózási társaság terveit és terminusait, ami egyébként világosan következik az imént említett, 11. Ferenchez küldött beadványból is. Ez azért érdemel figyelmet, mert egyebek között fontos tényeket említ a Kiss fivérek harmadik projektumának ge- nézisével kapcsolatban, és bizonyítja, hogy ez az elképzelés a társaság és a befolyásos igazgatók feltétlen támogatását élvezte.

A társaság az uralkodóhoz intézett beadványában megemlítette, hogy őfelsége már az előző évben úgy döntött, hogy nagyobb figyelmet szentel a kereskedelem, különösen az Adriai- -tenger irányában folyó kereskedelem fellendítésének, továbbá hogy az uralkodó beleegyezésével 1794-ben és 1795-ben jelentős eszközöket fordított a Kupával kapcsolatos domborzati viszonyok és a hajózsilipek lokációjának meghatározására, feltérképezésére és a magasságkülönbség pontos, kétszer megismételt geodéziai megállapítására. Hogy ezt a feladatot elvégezhessék, többhe- lyütt ösvényeket és utakat kellett nyitni a sűrű erdőben és bozótosban, de a társaság ezek után szilárdan hiszi, hogy szándéka kivitelezhető, meggyőződése, hogy a tervet három év alatt meg lehet valósítani! Hogy munkálatokat már 1796 tavaszán megkezdhessék, előtte be kellene fejezni a tárgyalásokat a részvényesekkel és előteremteni a hiteleket, amit nem lehet megvalósítani, amíg az állami szervek nem szabják meg pontosan az építés feltételeit és nem hagyják jóvá a kedvezményeket, hogy ezzel szilárd jogi alapot teremtsenek a következő intézkedésekhez.33

Az udvari kamarai igazgatóság végül 1795. december 11-én tájékoztathatta a magyar udvari kancelláriát, hogy megérkeztek a krajnai rendi gyűlés és helyi elöljáróság megjegyzései, és ezért kéri, nevezze ki képviselőit a vegyes bizottságba, hogy az mielőbb összeülhessen. Időközben megérkeztek Triesztből is a megjegyzések.34 Ezzel létrejöttek a szükséges feltételek arra, hogy a kérdést a monarchia legmagasabb szerveiben megvitassák, majd hogy javaslatot tegyenek az uralkodónak a végleges döntésre.

Jóllehet az akkori közlekedési körülményekhez képest a Kiss fivérek projektumával kapcsolatos végleges döntés nem is

32. U. C„ 33. füzet, Nr 733., 1795. XI1./34. sz„ 428—430. föl. A beadványon november hó szerepel, de nincs feltüntetve az aláírás napja.

33. Az erre a kérdésre vonatkozó döntés meghozatalát 1795. nov. 30-án Pálffy Károly gróf, a Magyar udvari kancellária vezetője is megsürgette. U. C„ 33. füzet, Nr 733., XII./9. sz„ 423—425. föl.

34. Ez a bécsi bizottság ülésén készült jegyzőkönyvből is következik, amelyről még lesz szó.

218