Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve

lyi elöljáróság július 18-án kelt kérvényére Bécs már augusztus 7-én válaszolt. Ebben lényegében elfogadták a krajnai adminiszt­ráció követeléseit. A helyi elöljáróságnak feladatul tűzték ki, hogy hívjon össze egy tanácskozást, amelyen megvitatják az egész kérdéskört, mégpedig egy vegyes bizottság szintjén és a kiváltságos hajózási társaság képviselőjének jelenlétében. A ta­nácskozáson elhangzó megjegyzéseket és határozatokat eljuttat­ják az udvari kamarai igazgatósághoz.25 Ljubljanába négy fontos dokumentumot is elküldték. Egyebek között a helytartótanács és a magyar kamara vegyes bizottságának jegyzőkönyvét és Kempelennek az üggyel kapcsolatos elaborátumát.26 A krajnai adminisztráció ezután hozzákezdhetett az ügy megvitatásához. A rendi gyűlés, amelyhez a krajnai helyi elöljáróság a Bécs- ből kapott dokumentációt beterjesztette, áttanulmányozta a kér­dést, majd azzal a megjegyzéssel juttatta vissza, hogy az ügy­gyei a rend komisszáriusaként Johann Nepomuk von Busset-t, a rendi gyűlés tagját bízta meg, aki a leginkább járatos ebben a kérdésben.27 Erről az udvari kamarai igazgatóság útján tájé­koztatta az uralkodót. Ugyanakkor kérte, hogy küldjék el Ljub­ljanába a kiváltságos hajózási társaság képviselőjét, hogy ala­pos tájékoztatást nyújthasson azon a tanácskozáson, amelyen megvitatják a Kupa szabályozásának kérdését.28 Az udvari ka­marai igazgatóság azt válaszolta, hogy október 3-án Ljubljaná­ba érkezik Kiss Gábor és a rijekai Anton Gnamb, hogy részt ve­gyenek annak a bizottságnak az ülésén, amelyet a helyi elöljá­róság és a krajnai rendi gyűlés alakított meg.29 Attól kezdve, hogy a krajnai adminisztráció és a rendi gyű­lés is bejelentette igényét, hogy be szeretne kapcsolódni a Közép—Duna-medencétől az Adriai-tengerig terjedő közlekedési projektum megvitatásába, mégpedig egy vegyes bizottság ke­retében, amelyet a helyi elöljáróság, a rendi gyűlés, a krajnai építészeti igazgatóság és a kiváltságos hajózási társaság kép­viselője alkotna, majdnem három hónap telt el. Amikor a bizott­ság október 5-én összeült, Kiss Gábor a jelenlevőket elsősor­ban azokról a kedvezményekről tájékoztatta, amelyeket a kivált­ságos hajózási társaság kér, hogy a saját költségén hozzálásson a Kupa szabályozásához és csatornázásához, továbbá a tengerig vezető út megépítéséhez. A vegyes bizottság ülésének jegyző­könyvét, amely 16 pontot és három megjegyzést tartalmaz, a 25. C. U„ 33. füzet, Nr 733., 1795. X./51. sz„ 409. föl. 26. C. U„ 33. füzet, Nr 733., 1795. IX./152. sz. 375—376. föl. A levéltárban csak az elküldött dokumentumok jegyzékét találtuk meg, de nem ma­gukat a dokumentumokat. Hiányzik Kempelen elaborátuma, amely, tekin­tettel az előadó tudományos műveltségére, igen érdekes lehet. 27. Ugyanott, 373—377. föl., Ljubljana, 1795. szept. 7. 28. Ugyanott, 372 + 378. föl., Ljubljana, 1795. szept. 12. 29. Ugyanott, 371+379. föl. 216

Next

/
Thumbnails
Contents