Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VII. fejezet. A Közép-Duna-medence és az Adriai-tenger összekötésének terve
azokban az intézményekben és testületekben, amelyek bekapcsolódtak e távlati jelentőségű elképzelés és annak minden pontja megvitatásába. Mielőtt a jegyzőkönyv alapján végigkísérnénk a vita alakulását és a határozat megszületését, és mielőtt ismertetnénk a Habsburg-birodalom országos és vidéki szerveinek és legmagasabb intézményeinek megjegyzéseit, felvázoljuk az összejövetelek, az ülésezések és a viták időrendi sorrendjét. Említettük, hogy a társaság 1795 márciusában terjesztette be javaslatát az uralkodóhoz. Ebben bizonyos kiváltságokat és privilégiumokat kért ehhez az igen költséges projektumhoz. Mielőtt azonban az uralkodóhoz engedélyért folyamodott volna, a kiváltságos hajózási társaság elvégezte a szükséges kutatásokat, hogy meggyőződjön a Kiss fivérek legújabb tervének kivitelezhetőségéről és indokoltságáról, és hogy az állami adminisztrációnál tekintélynek örvendő, ismert szakemberek nézeteire és véleményére hivatkozhasson. A társaság utasítására végzett szakértői munkálatokról a budapesti Magyar Állami Levéltárban maradtak fenn dokumentumok, s ezek lehetővé teszik, hogy rekonstruáljuk és megvilágítsuk az eseményeekt. A terepen végzendő kutatáshoz és tanulmányozáshoz előzőleg engedélyt kellett kapniuk a hatóságoktól, s ezért a kiváltságos hajózási társaság 1794. július 21-én kérelemmel fordult II. Ferenchez, hogy engedélyezze szakemberek kiküldését azzal a feladattal, hogy megvizsgálják a Karlovactól a kupái Brodig terjedő csatorna megépítésének lehetőségét.'5 Apponyi Antal gróf, a társaság igazgatója nyomban ezután, vagyis 1794. július 24-én beadványt intézett a magyar palotához, Habsburg József főherceghez, tájékoztatva őt az uralkodó beleegyezéséről, hogy megkezdhetik a kutatási munkálatokat a Kupa folyón. Miután ezt a munkát elvégzik, jelentésüket kötelesek a budai helytartó- tanács elé terjeszteni további eljárás végett.'6 A két említett beadvány Bécsben kelt, amiből arra következtethetünk, hogy Apponyi gróf előzőleg előkészítette a terepet a legfelsőbb adminisztratív szerveknél, mert a kérvény átadása után alig három nappal már feljogosítva érezte magát jelenteni a budai palotának, hogy a kérvényt jóváhagyták és elfogadták. Apponyinak a palotához intézett beadványa néhány lényeges momentumot tartalmaz. Először is azt, hogy az uralkodó a kutatási munkálatok vezetését Kempelen Farkas udvari tanácsosra bízta, figyelembe véve „bizonyított hazafiasságát és az ügyben való jártasságát”, 15 16 15. MOL, HTL, Departamentum commerciale, C 64, Nr 294., 1. Commerc 146., föl. 1, Lásd még: U. C„ Nr 734., 1796. IV./33. sz„ 166—187. föl. 16. Ugyanott. 211
