Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VI. fejezet. Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket
nopolhelyzetű társaság, amelyet a Kiss fivérek szorgalmaznak, ezzel szemben ellenkező irányban hatna és ellentétes lenne az effektusa is. A kiváltságos társaság tulajdonosai természetesen minden létező eszközt felhasználnának, hogy a mezőgazdasági termékeket minél olcsóbban vásárolják fel, hogy megakadályozzák, sőt hogy lehetetlenné tegyék a konkurrensek munkját. Igyekeznének megnehezíteni a magánszemélyek külkereskedelmét, hogy a saját árujukat konkurrencia nélkül és minél drágábban adhassák el külföldön. Ha a társaságnak megadnák a kért kiváltságokat, akkor olyan helyzetbe kerülne, hogy ténylegesen megnehezíti mások gazdálkodását és kereskedését. A közös eszközökből kapva pénzsegélyt, a legalkalmasabb időben vásárolhatná fel a búzát, elhelyezhetné a raktárakban, amelyeket a kincstár a rendelkezésére bocsátana, hogy azután kiszállítsa, még mielőtt a magánkereskedők munkához látnának. Ez azt jelenti, hogy megfogyatkozna a kereskedők száma, ezzel együtt csökkenne a forgalom, különösen a búzakivitel, és nagyjából egyetlen monopolista társaság kezében összpontosulna. Mivel pedig a mezőgazdasági árufelesleg kivitele a gazdasági tevékenység fellendítésének és kiterjesztésének legfontosabb feltétele Magyarországon, a kivitel koncentrálódása egyetlen, mégpedig monopolhelyzetben levő társaság kezében szemben állna ezzel a céllal. Éppen a fenti okokból a bizottság melegen ajánlotta, hogy adjanak meg minden segítséget a Kupa folyó szabályozásához és csatornázásához, továbbá az Adriai-tengerhez vezető kereskedelmi út megépítéséhez, pontosan úgy, ahogyan azt az új közlekedési útvonal tervezői javasolták. Hogy serkentsék ennek a vízszabályozási és közlekedési projektumnak a megvalósítását, a bizottság a maga részéről javasolta, hogy a gabonatársaságnak — amelyet magán és nem állami tőkéből hoznának létre, vagyis papírpénz kibocsátásával, ahogyan a Kiss fivérek tervezték — szavatolják bizonyos mennyiségű gabona kiszállítását még a szűkös esztendőkben is. Megítélésünk szerint a bizottság érvei egy monopolista gabonakereskedelmi társaság megalakítása ellen igen meggyőzőek; a XVIII. század végén is az áruforgalomnak és a pénz körforgásának a növekedése volt a fő előmozdítója és megszilárdítója a gyenge és fejletlen kapitalista elemeknek Magyarország gazdaságában. A monopolhelyzetben levő kiváltságos társaságok ha elméletileg hasznosak is voltak a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet23 időszakában, lényegében valóban megakadályozhatták a kereskedelmi tőke és a kapitalista viszonyok kibontakozá23. Lásd: Bevezető, 13. lábjegyzet. 196
