Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VI. fejezet. Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket

velejárójaként megjelennek az uzsorások, akik a bő termésű é- vekben lenyomják az árakat, a szűk esztendőkben pedig üzérkedéssel meggazdagodnak. A bizottság megítélése szerint a leírt jelenségeket csakis a gazdasági élet fellendítésével, a forgalom növelésével és a pénz körforgásának fokozásával lehet leküzdeni. A tarthatatlan helyzet megszüntetésének — a bizottság állítása szerint — elkerülhetetlen és nélkülözhetetlen feltétele a kellően fejlett, megbízható olcsó szállítás, mind belföldön, mind a tengerentúl irányában.

A gazdasági bajok egyik okaként a bizottság a közutak építésének leállítását említi, miáltal ugyancsak csökkent a forgalomban levő pénzmennyiség. Erre az intézkedésre mindenképpen kihatottak a napóleoni háborúk is. A korábban is megingatott és hosszabb időn át labilis osztrák pénzügyekben e háborúk a nem produktív katonai kiadások folytán nagy tehertételt jelentettek, s ez kihatott a kincstárnak az útépítéssel, különösen a Habsburg- monarchia keleti vidékein folytatott útépítéssel kapcsolatos beruházási politikájára, mivelhogy politikai érdekei a XVIII. század végén a Nyugat felé irányultak, s az Oszmán Birodalommal való ellenségeskedés végérvényesen a múlté volt már.

Térjünk vissza azonban a bizottság elaborátumához. A testület nézete szerint a raktárak hálózatának megteremtésével semmit sem érnek el. A közlekedési nehézségek ugyanis továbbra is megakadályozzák vagy megnehezítik az élelem eljuttatását az aszály sújtotta vidékekre. A kiváltságos gabonakereskedelmi társaság helyett célszerűbb és hasznosabb lenne a helyi raktárak hálózatának kialakítása, ahol a bő termésű években ki-ki a maga lehetősége szerint elraktározna bizonyos mennyiségű búzát, és ezt a gyenge évben felhasználnák. Elfogadva ezt a sugalmazást, a helytartótanács indítványozta II. Ferencnek is, hogy mérlegelje, és ha egyetért vele, utasítsa a tanácsot, hogy dolgozzon ki ilyen értelemben javaslatot, majd elfogadásra terjessze az uralkodó vagy megvitatásra a magyar országgyűlés elé. A bizottság ajánlásának ez volt az értelme: nem a kiváltságos magántársaság raktárait, hanem a vármegyék és a szabad királyi városok ellenőrzése alatt álló állami raktárakat szorgalmazzák.

A bizottság tehát szakvéleményének első részében igyekezett elvitatni a Kiss fivérek javaslatának gyakorlati hasznát és célszerűségét. A második részben komoly elvi kifogást hozott fel. A bizottságnak az elaborátum második fejezetében kifejtett érvei igen meggyőzőnek hatnak.

Abból az alaptételből indulnak ki, hogy a gazdaságpolitika első számú és legfontosabb célja a gabonaforgalom élénkítése és a pénz körforgásának a serkentése kell hogy legyen. Az a mo195