Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
VI. fejezet. Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket
den: spekulációt lehetett volna folytatni vele a nemzetközi gabonapiacon. Amint beköszönt egy aszályos esztendő, a gabonakereskedelmi társaság az uralkodó előzetes jóváhagyásával 2 millió mázsa (112 ezer tonna) lisztet kiszállít külföldre. Mivel a gyenge év után egy mázsa liszt ára 7, sőt 8 forintra is felszökik, a 2 millió mázsát 14—16 millió forintért adhatnák el, ami azt jelenti, hogy a forgótőke megtérése után még mintegy 3 millió tiszta nyereség maradna. A kereskedelmi társaság raktárában azonban megmaradna 4 millió mázsa (224 000 tonna) liszt, kifizetetlen többletként, ami tartalékul szolgálna a Habs- burg-birodalmat sújtó aszályos évekre, és alapja lenne a további kereskedelmi transzakcióknak. Az eladott 2 millió mázsányi mennyiséget újabb felvásárlásokkal pótolnák, úgyhogy a kereskedelmi vállalatok raktáraiban mindig lenne 6 millió mázsa liszt, amit a jól termő években biztosítanának. Megkíséreljük hozzávetőlegesen kiszámítani, hogy a 6 millió mázsa (illetve a 4 millió, ha 2 milliót kiszállítanak) komolyabb mennyiségű tartalékot jelentett volna-e a lakosság ellátására a gyenge termésű években. Egy bécsi mázsa 56 kilogrammot tett ki; 6 millió mázsa tehát 336 millió kilogramm, vagyis 336 000 köbtonna búzának felel meg. Tekintve, hogy Magyarországnak akkoriban mintegy 7 millió lakosa volt, minden egyes lakosra 48 kilogrammnyi liszttartalékot biztosítottak volna, s ez a mennyiség cseppet sem lebecsülendő, különösen az aszályos években nem. A Kiss fivérek javaslata szerint a kereskedelmi társaság az állami szervek állandó felügyelete alatt állna, mind a liszt minősége és az elraktározott mennyiség, mind a leszállított mennyiség szempontjából. Csak miután beszerzi mind a 6 millió mázsa lisztet, a társaság akkor szerzi meg a jogot hogy megkezdje az eladást, hogy a liszt nehogy bedohosodjon. Az eladott mennyiséget azonban legkésőbb egy év után köteles pótolni. Mivel a feudális társadalomban a gazdaságban, de különösen a kereskedelemben általános jelenség volt a privilégium, a koncesszió és a monopólium, a Kiss fivérek társaságuknak legalább 20 évre szóló koncessziót kértek. A kedvezmény lejártával a kincstár jogot szerez arra, hogy ezt más társaságra ruházza át, vagy maga vegye kezébe az ügyet, azzal a feltétellel, hogy a társaság tulajdonában levő minden utat, ingatlant és ingóságot egy semleges testület felbecslése alapján megfizet. 187
