Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

VI. fejezet. Az európai háborúk. A társaság és a tervezők törekvése, hogy kiterjesszék tevékenységüket

cáért, 1794 utolsó előtti napján együttes ülést szentelt a csatorna ügyének. Kézhez kapva a bizalmas jelentést, hogy a kiváltságos hajózási társaság megszegte néhány szerződéses kötelezettségét, a kamara utasította a zombori kamarai adminisztrációt, hogy folytasson vizsgálatot a terepen és terjesszen be részletes jelentést, „hogy elejét vehessék a társaság esetleges olyan tevékenységének, amely sérti a kincstár érdekeit”.1 2 A magyar kamara, megkapva a Bácskából érkezett választ, az üléséről készült jegyzőkönyvet az uralkodóhoz címzett panasz formájában elküldte Bécsbe, azzal a kérelemmel, hogy hozzon végleges döntést a viszályban. Ebből a zombori kamarai adminisztráció jelentése alapján összeállított jegyzőkönyvből világosan kiviláglik, hogy a társaságot milyen szabálytalanságokkal vádolták.

Az ötpontos beadvány első pontjában azt vetik a társaság szemére, hogy a hajózsilipet nem a szerződéssel összhangban építi. Műszaki szempontból úgy alakították át őket, hogy később, miután a „legmagasabb helyről engedélyt kapnak”, vízimalmokat építhessenek mellettük. A zombori kamarai adminisztráció viszont azon az állásponton volt, hogy Bácskában már van elegendő malom, és hogy az új vízimalmok felépítésével csökkenne a kincstár bevétele, s ezért a társaságnak haladéktalanul tudomására kellene juttatni, hogy sohasem kaphat engedélyt a vízimalmok építésére.

A magyar kamara nem fogadta el teljes egészében a kamarai adminisztráció igen határozottan és világosan megfogalmazott álláspontját. Kifejtette azt a véleményét, hogy talán nem kellene elzárkózni a lehetőség elől, hogy a társaságnak esetleg engedélyezik a vízimalmok építését. Ezt megelőzően a zombori kamarai adminisztrációnak költségvetéstervezetet kell eljuttatnia, hogy a kincstár mekkora bevételre számíthat ezekből a malmokból. Ha a kalkuláció azt mutatja, hogy a kincstár számára a bevétel szempontjából hasznosabb lenne rugalmasabban kezelni a malmok ügyét, és akárcsak valamelyest is lazítani a merev monopolizmuson, akkor változtatni kell az eddigi politikán. Mindaddig azonban szigorúan meg kell tiltani a csatornaépítőknek a malmok építését, míg nem kapnak hivatalos engedélyt.

A panaszban a továbbiakban az áll, hogy a társaság a szerződéssel ellentétben több tíz épületet emelt, de nem a saját alkalmazottai, hanem a dohánykereskedők, az iparosok és a parasztok számára.2 A magyar kamara azon a nézeten volt, hogy

1. Jegyzőkönyv a magyar kamara 1794. dec. 30-i üléséről. C. U„ 33. füzet, Nr 733., III./49. sz„ 172—176. föl.

2. A zombori kamarai adminisztráció adatai szerint Sztapárnál 20, Monostornál 6, az új-verbászi hajózsilipnél 11, Kúlánál 13, Bácsföldvárnál 23, tehát összesen 73 házat építettek. Ugyanott.

177