Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek

seli, s amelyet a Kiss fivérek láttak el kézjegyükkel.193 Tehát teljes bizonyossággal következtethetünk arra, hogy a munkaerő to- borozására vonatkozó és a feltételeket ismertető felhívásokat közvetlenül március 12. után küldték szét, valószínűleg a Magyar- ország egyes részeiben levő megbízottaik útján, majd ezt a szöveget öt hét múltán közzétették a Magyar Hírmondóban. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, nagyon is jól tudták, hogy nem egykönnyen teremtenek elő 3000 munkást, amennyire a munkálatok tervezett üteméhez szükség volt.

Mivel az 1793—1794-es időszakra vonatkozóan úgyszólván nincsenek levéltári adatok a munkaerő-problémáról, megemlítünk egy nem túl lényeges adatot 1794-ből. A kamarai igazgatóság, a magyar udvari kancellária és a budai katóságok közötti leváltásról van szó. Az udvari kamarai igazgatóság egy panasz ügyében, amelyet a németek bácskai telepítésével foglalkozó szervezet terjesztett fel, 1794. március 7-i leiratában arra kérte a magyar kamarát, intézkedjen, hogy a német telepesek csoportától, akik a csatornaépítésen vállaltak munkát és ott is telepedtek le, elvegyék azokat a szekereket és lovakat, amelyeket a telepítési hivataltól kaptak. A kocsikat és a lovakat a telepesek törvénytelenül tulajdonították el, mert elhagyták a hatóságok részéről számukra juttatott letelepedési helyet. A dokumentumból nem derül ki, hogy pontosan hány telepes költözött át, csak annyit említenek, hogy »többen«.20 Hogy milyen indokból tették ezt és miért részesítették előnyben a csatornán végzett munkát új letelepedési helyükkel szemben, most már nehéz lenne megállapítani. A jelekből ítéve ezek a családok II. József uralkodása idején telepedtek le, s kezdeti nehézségekkel küszködtek. A csatornaigazgatóság valószínűleg kedvezőbb feltételeket ajánlott fel nekik, mint amilyenek falvaikban voltak. Számukra minden bizonnyal a társaságnak azon kiváltsága volt vonzó, hogy a csatornánál állandó alkalmazásban levő személyeket jogi szempotból kiegyenlítették a magyar nemesek alattvalóival. Azok az erőfeszítések, hogy előteremtsék a munkaerőt és az állandó alkalmazottakat, nyilvánvalóan mégis hoztak némi eredményt.

A munkaerőhiány azonban állandó gondja lesz a csatorna- építőknek a munkálatok egész ideje alatt. Az e körülményt alátámasztó egyéb okok között figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a paraszt, ha alattvaló volt is, nehezen vált meg telkétől, ahol a súlyos feudális kizsákmányolás ellenére, a feudális törvények keretében mégiscsak földtulajdonos is volt. Ha korlátozot19-a. A tájékoztató több példányban és több levéltárban fennmaradt. Többek között a budai Országos Levéltárban is — MOL, HTL, ad Nr 7466 Commerc, Sess. 25,5. Com. 1793. 1—3. föl.

20. C. U„ 32. füzet, Nr 708., N./151. sz. 539—541. föl.

173