Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek

A gazdának tehát, azonkívül hogy munkásokat toborzott, egy másik, igen jelentős szerepe is volt. Fontos láncszeme volt annak a rendszernek, amely az árura váltott munkaerő kapitalista kizsákmányolására épült, miután a feudális járadékot a bérmunka váltotta fel. Ez történelmi szempontból hatalmas lépést jelentett, megteremtve a feltételeket a termelékenyebb munkához, de a munkások, főként az agrárproletariátus legszegényebb rétegei és a városi nincstelenek fokozottabb kizsákmányolásához. A gazdák egykettőre kegyetlen, kapzsi kizsákmányolókká vedlettek, és a munkaerő kétszeres kizsákmányolásának eszközeivé váltak a nagy építkezéseken és azokon a nagybirtokokon, amelyek átálltak a kapitalista termelési módra.

Külön jutalmat ígértek a Kiss fivérek azoknak a gazdáknak, akik Bácskán vagy Magyarországon túlról hoztak munkásokat. Az első esetben 25 forint összegű útiköltséget szavatoltak nekik, a másik esetben pedig 50 forintot.18 A munkaerő-toborzás céljából a Kiss fivérek a megbízottak egész hálózatát alakították ki azzal a feladattal, hogy információval szolgáljanak mind a gazdáknak, mind az egyes munkásoknak, és hogy felkutassák azokat, akik hajlandók gazdaként dolgozni a társaságnak. A hálózat már március elején, de mindenképpen 1793. március 12-e, a kamarával kötött szerződés aláírása előtt meg volt szervezve. A csatornaépítőknek megbízottaik voltak Bécsben, Pesten, Nagyváradon, Aradon, Szabadkán és Baján.19 Érdemes megjegyezni, hogy szabadkai megbízottjukat a Kiss fivérek »enterpreneur-nek« nevezték, ami franciául vállalkozót jelent; francia terminussal éltek, mert a magyarban vagy németben vagy nem volt megfelelő kifejezés, vagy még nem honosodott meg, ami szintén azt bizonyítja, hogy Magyarországon a XVIII. század végén a tipikusan kapitalista professziók még csak kialakulóban voltak, és hogy a kiváltság a hajózási társaság megalakítása lendületet adott az új, tőkés termelési módnak a mai Vajdaság területén.

Említettük már, hogy a Kiss fivérek március 12-e előtt létrehozták megbízottaik hálózatát. Miből következtethetünk erre? A Hírmondóban megjelent cikkük ugyanis, amelyet fentebb elemeztünk, két részből áll. Az első rész a részvénybejegyzésre, a második a munkaerőre vonatkozik. Ez a második rész az alábbi keltezéssel van ellátva: »Bécs, 1793. március 12«. Lényegében teljesen azonos egy négyoldalas nyomtatott tájékoztatóval (eredetiben: Ankündigung], amely az 1793. március 12. dátumot vi18. Ugyanott.

19. A társaság bécsi megbízottja Bohus János nemes, cs. k. lovaskapitány volt, Himmellpfortgasse 982. alatti szállással. Pesten Horváth Jakab, Nagyváradon Joseph Hartel gyógyszerész, Aradon Orszáti Péter nemes, Szabadkán Wieser vállalkozó, Baján Rudits Máté képviselte őket. A Magyar Hírmondó alapján, 536. o.

172