Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek

Ami a bérezés módját illeti, a csatornaépítők a teljesít­ménybér mellett döntöttek, mégpedig köböl szerint.15 Abból, hogy szükségesnek tartották a bérezést részletesen megmagyarázni, arra következtethetünk, hogy azt még nem alkalmazták Magyar- ország keleti vidékein. Ugyanez lesz a helyzet később, a Tiszán végzett nagyszabású hidrotechnikai munkálatok alkalmával és különösen a vasutak építésekor a XIX. század második felében. Nyilvánvalóan még a kevéssé produktív feudális robotot alkal­mazták, amelyet csak idővel mértek, nem pedig a bérmunkát, amelynél a munkateljesítményt a kiásott föld mennyiségével mérték. Történelmileg a Duna—Tisza-csatorna építése a munka­erő felhasználása és kiaknázása szempontjából jelentős lendü­letet adott a kapitalista gazdálkodásnak a Közép—Dunamelléken. Hogy a kényszerből végzett robot még mindig a munkaerő kihasználásának legelterjedtebb formája volt, a szabad bérmunka pedig, különösen az építőiparban, alig ismert, azt bizonyítja az a körülmény is, hogy a csatorna építőinek először is meg kellett magyarázniuk, hogy mi is az a köböl. Mi több, három idegen nyel­ven is közölték az elnevezését: Cubus, Cubique, Cubik-Klafter. Minden munkásnak, aki kiás egy köböl földet és 10—12 öl távol­ságra elviszi, 34 krajcárt ígértek. Ha egy öllel lejjeb ás, az innen kiásott és elszállított egy köbölért már 40 krajcárt fizetnek. Há­rom öl mélységben ugyanazon a távon 46 krajcárt kap egy kö­bölért. Ismerve a bácskai körülményeket és az itteni munkaerőhi­ányt, az építők kénytelenek voltak Magyarország más területein is toborozni. Azoknak a munkásoknak, akik messzebbről érkeznek és hivatalos bizonylatot hoznak lakhelyükről, útiköltség címén 2 krajcárt ígértek megtett mérföldenként. Jellemző, hogy a Kiss fi­vérek egészen Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, Né­metországból és más országokból is igyekeztek munkásokat to­borozni. Kivétel nélkül mindenkinek 2 forintos egyszeri térítést ígértek, aki útlevéllel tudja bizonyítani, hogy más országból ér­kezett. A munkaerő nehéz és döntő fontosságú kérdésének megol­dása végett a tervezők kénytelenek voltak még néhány kedvez­ményt megígérni. Megengedték, hogy az emberek magukkal hoz­zák feleségüket és gyermekeiket, és hogy segéd munkaerőként alkalmazzák őket, hogy ezzel napi egy forintra vagy még ennél is többre növeljék keresetüket. Ezenfelül minden munkásnak a munkában eltöltött 6 hónap után egy forintos jutalmat ígértek. Ha családjával együtt dolgozott, a feleség és a gyermek szintén megkapja az egyszeri egy forintos jutalmat. Aki viszont a befe­15. Egy bécsi öl = 1,895 m; 1 köböl = 3,3389 m3. 168

Next

/
Thumbnails
Contents