Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek

Ami a bérezés módját illeti, a csatornaépítők a teljesítménybér mellett döntöttek, mégpedig köböl szerint.15 Abból, hogy szükségesnek tartották a bérezést részletesen megmagyarázni, arra következtethetünk, hogy azt még nem alkalmazták Magyar- ország keleti vidékein. Ugyanez lesz a helyzet később, a Tiszán végzett nagyszabású hidrotechnikai munkálatok alkalmával és különösen a vasutak építésekor a XIX. század második felében. Nyilvánvalóan még a kevéssé produktív feudális robotot alkalmazták, amelyet csak idővel mértek, nem pedig a bérmunkát, amelynél a munkateljesítményt a kiásott föld mennyiségével mérték. Történelmileg a Duna—Tisza-csatorna építése a munkaerő felhasználása és kiaknázása szempontjából jelentős lendületet adott a kapitalista gazdálkodásnak a Közép—Dunamelléken.

Hogy a kényszerből végzett robot még mindig a munkaerő kihasználásának legelterjedtebb formája volt, a szabad bérmunka pedig, különösen az építőiparban, alig ismert, azt bizonyítja az a körülmény is, hogy a csatorna építőinek először is meg kellett magyarázniuk, hogy mi is az a köböl. Mi több, három idegen nyelven is közölték az elnevezését: Cubus, Cubique, Cubik-Klafter. Minden munkásnak, aki kiás egy köböl földet és 10—12 öl távolságra elviszi, 34 krajcárt ígértek. Ha egy öllel lejjeb ás, az innen kiásott és elszállított egy köbölért már 40 krajcárt fizetnek. Három öl mélységben ugyanazon a távon 46 krajcárt kap egy köbölért.

Ismerve a bácskai körülményeket és az itteni munkaerőhiányt, az építők kénytelenek voltak Magyarország más területein is toborozni. Azoknak a munkásoknak, akik messzebbről érkeznek és hivatalos bizonylatot hoznak lakhelyükről, útiköltség címén 2 krajcárt ígértek megtett mérföldenként. Jellemző, hogy a Kiss fivérek egészen Ausztriából, Csehországból, Morvaországból, Németországból és más országokból is igyekeztek munkásokat toborozni. Kivétel nélkül mindenkinek 2 forintos egyszeri térítést ígértek, aki útlevéllel tudja bizonyítani, hogy más országból érkezett.

A munkaerő nehéz és döntő fontosságú kérdésének megoldása végett a tervezők kénytelenek voltak még néhány kedvezményt megígérni. Megengedték, hogy az emberek magukkal hozzák feleségüket és gyermekeiket, és hogy segéd munkaerőként alkalmazzák őket, hogy ezzel napi egy forintra vagy még ennél is többre növeljék keresetüket. Ezenfelül minden munkásnak a munkában eltöltött 6 hónap után egy forintos jutalmat ígértek. Ha családjával együtt dolgozott, a feleség és a gyermek szintén megkapja az egyszeri egy forintos jutalmat. Aki viszont a befe15. Egy bécsi öl = 1,895 m; 1 köböl = 3,3389 m3.

168