Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek

kamarai főpénztárnál (Hauptzahlamt), neki csak a befizetett pénzről szóló elismervényt adták át, amelyet azután ő továbbított Bécsbe Baldtauffhoz, aki az elismerény alapján kiadta a részvényt. Schickmayer tehát a bécsi bankár megbízottja volt, ami újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország és fővárosa Ausztriához képest mennyire alárendelt, mennyire fejletlen és elmaradott volt. Budán vagy Pesten még nem volt olyan bank, amely képes lett volna vállalni csatornával kapcsolatos pénzügyek lebonyolítását.

3. A MUNKAERŐ-TOBORZÁS HÁLÓZATA ÉS A MUNKÁSOK BÉREZÉSE

A Kiss fivérek a második cikküket azonban inkább egy másik, nem kevésbé sürgős kérdésnek szentelték: a munkaerő mozgósításának. Ez érthető is, hiszen a kincstárral már megkötötték a szerződést, és a részvények java része már gazdára talált. A csatorna ásását tehát már megkezdhették, sőt, meg is kellett kezdeniük, mert az építés határideje igen rövid volt. Előtérbe került tehát a munkaerő problémája. Ez a kérdés nem lesz időszerűtlen sem mellékes a csatornaépítés egész ideje alatt, kezdetben pedig azért okozott gondot az építőknek, mert az uralkodó elutasította, illetve csak részben hagyta jóvá a munkaerő biztosítására vonatkozó két kérésüket. Elvetette azt a kérelmüket, hogy a katonaságot vezényeljék az építőhelyre, és csak részben egyezett bele, hogy bocsássák rendelkezésükre a kamarai alattvalók ki nem használt robotját. Ezzel korántsem oldhatták meg ezt a nehéz kérdést, mert legjobb esetben is 200 munkást kaptak volna, és nekik ennél jóval több kellett. Erre következtethetünk a Magyar Hírmondóban megjelent másik cikkükből, amelyben határozottan leszögezik, hogy »a társaságnak a csatorna építéséhez mintegy 3000 munkásra lesz szüksége, május elsejétől kezdődően három esztendőn át, ennyi időt vesz ugyanis igénybe a csatorna megépítése.14 A cikkből értesülünk, hogy az építők a munkálatok megkezdését 1793. május elsejére tűzték ki.

Megkísérelve állami kényszer nélkül megoldani a munkaerő problémáját, az építők arra törekedtek, hogy minél kedvezőbb fényben tüntessék fel a munkafeltételeket a csatornaépítésen. Azt ígérték a munkásoknak, hogy itt a szokásosnál nagyobb bért kapnak és hogy »még a nem különösebben szorgalmas munkás is megkereshet naponta 8 garast vagy még többet is«. Az ásás nem lesz nagyon fárasztó, mert Bácskában a talaj nem köves, hanem mindenütt porhanyós és könnyen művelhető. Meg kellett ezt említeniük, mert távolabbi vidékek munkásaira is számítottak, akik nem ismerték Bácskát.

14. Magyar Hírmondó, 534. o.

167