Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

V. fejezet. A részvényjegyzés, a munkálatok megkezdése és a munkaerő okozta nehézségek

deklődőket a csatorna tervezetének előzetes megismerése céljából a Kiss fivérek lakásába7 invitálták, ahol részletes tájékoztatást is kaphattak.

A Kiss fivéreknek a bécsi magyar újságban megjelent írása három mozzanatára külön fel kell hívni a figyelmet. Először is arra, hogy a részvénybejegyzés központi helye Bécsben volt és nem Budán, ami azt jelentette, hogy a monarchia nyugati, gazdaságilag fejlettebb részéből több részvényest reméltek, mint Magyarországról. Ezt látszik megerősíteni az (a cikkben külön kiemelt) tény is, hogy a csatorna fő részvényese és támogatója Diektrichstein herceg, feudális nagybirtokos lesz, akinek a birtokai Csehországban voltak, akárcsak Harrachéi. Említsük meg azt is, hogy a magyar nemesség legbefolyásosabb és legvagyonosabb, részben elmnémetesedett nagybirtokosi családjai akkoriban ugyancsak Bécsben éltek. Azt, hogy a részvénybejegyzéssel, majd később az osztalékkal kapcsolatos műveletek lebonyolításával a bécsi Baldtauff tőkést és bankárt bízták meg,8 azzal magyarázhatjuk, hogy a XVIII. század végén Magyarországon nem volt ehhez hasonló erősségű vagy tekintélyű vállalat. Az elmondottak miatt a Kiss fivérek is Bécsbe helyezték ügyvitelük székhelyét, valószínűleg Kiss Gábornak, az osztrák hadsereg műszaki tisztjének a lakására. Természetes tehát, hogy a Közép—Duna- -medence e nagyszabású vízgazdasági létesítményének kezdeményezői és elméleti megalkotói tevékenységük színhelyéül Bécset választották. A város a Habsburg-birodalomnak nemcsak adminisztratív, hanem gazdasági és pénzügyi góca is volt.9

Cikkük vége felé a Kiss fivérek tájékoztatják azokat a személyeket, akik már korábban kifejezték óhajukat, hogy részvényesek legyenek, hogy az első részletet feltétlenül fizessék be 1793 március végéig. A többi érdekeltnek április 12-ig kell bejegyeztetnie magát.10 A részvényesek bankjeggyel vagy állami kötvénnyel is fizethetnek a bécsi tőzsdén érvényes árak szerint. Ez a körülmény is kedvezett a részvényvásárlóknak abban az időben, amikor Ausztria pénzügyi nehézségei miatt a paprípénz és a részvények árfolyama állandóan csökkent, míg az aranypénz értéke növekedett, s így a papírpénztől a tulajdonosok igyekeztek megszabadulni.

7. Sailerstadt, 1372. sz.

8. Ugyanott, 425. o.

9. A bécsi tőzsdét 1771-ben, a budapestit pedig csak 1864-ben alapították, az 1860. február 26-án kiadott császári szabadalom alapján, amely elrendelte a tőzsdék megnyitását a monarchia nagyobb központjaiban. Ebből az adatból is következtethetünk a monarchia két részének gazdasági fejlettsége közötti különbségre. A magyar történészek ma is élénken vitatják a XVI11. század végi Magyarország gazdasági fejlődésének problémáit.

10. Magyar Hírmondó, 425. o.

165