Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
IV. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna építése a magán-részvénytársaság eszközeiből
A részvénytársaság arra is jogot szerzett, hogy a csatornatöltésen lekaszált szénával rendelkezzen; ugyanakkor azoknak a tulajdonosoknak, akiktől a részvénytársaság megveszi a földjüket, tilos szénát gyűjteniük és legeltetniük a volt birtokukon emelt töltéseken. A szerződés második szakaszában a részvénytársaság kötelezettséget vállal, hogy annyi hidat épít, amennyit az illetékes hatóságok szükségesnek tartanak a meglevő közutakon való zavartalan közlekedés érdekében, és hogy ezeket a hidakat a privilégium tartama alatt saját költségén karbantartja, de nem fizettethet hídpénzt a környékbeli földek tulajdonosaival és a többi átkelővel. A harmadik szakasz a sószállítás díját szabályozza Szegedtől Eszékig, Mohácsig, Dunaföldvárig, Dunavecséig és Budáig, valamint Szolnoktól Budáig. A 3. számú táblázat alapján nyilvánvaló, hogy a Kiss fivéreknek nem sikerült elfogadtatniuk a kért díjszabást.13 3. táblázat Sorszám A I 1 kiinduló o m á s végállomás Egy mázsa (56 kg) szállítási díja javasolt elfo9a- külön- javasolt dott bözet 1. Szeged Eszék 19 17 —2 2. Szeged Mohács 23 21 —2 3. Szeged Buda 36 0 — 4. Szolnok Buda 40 40 — 5. Szeged Baja 25 21 —4 6. Szeged Dunaföldvár 30 24 —6 7. Szeged Dunavecse 32 24 —8 A társaságnak szavatolták évi 70 000 mázsa só szállítását Szolnoktól Budáig, ha elegendő számú parasztfogat jelentkezik szállításra, de semmiképpen sem többet ennél a mennyiségnél. Ellenkező esetben pótlólagos sómennyiséget engednek át szállításra a társaságnak, ugyancsak mázsánkénti 40 krajcáros áron. A társaság engedélyt kapott, hogy Budától feljebb, egészen Po- zsonyig szállítsa a sót, de nem szavatolt áron, hanem a többi hajótulajdonos számára megszabott tarifa szerint. 13. Hasonlítsuk össze az 1. táblázattal, 103. o. 137
