Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

III. fejezet. A csatorna építése körüli elvi ellentétek

alacsonyabb szállítási díjat biztosítanak, mert ez nagy lendületet adna egész Magyarország, főként a gyéren lakott és gazdaságilag fejletlen délkeleti tartomány kereskedelmének. Schwitzen csak ezért fejtette ki véleményét, de úgy gondolta, hogy a csatorna építését inkább bízzák egy magántársaságra, mint hogy »ez a nagyszerű, hasznos és szükséges javaslat megvalósítatlan maradjon«.

Schwitzennek a csatorna építése mellett szóló érvei minden bizonnyal megszilárdították a Kiss fivérek helyzetét, és hozzájárultak tervük végleges elfogadásához. Azt a javaslatot azonban, hogy a csatornát az állam építse, elvetették.

Hozzászólásában Schwitzen nemcsak részletesen elemezte, hanem ki is egészítette a Kiss fivérek kéréseit, arra az esetre, ha a csatorna építését mégis magán-részvénytársaságra bíznák. Mi több, egyes ilyen irányban tett javaslatát elfogadták, és az állam és a privilegizált hajózási társaság közötti szerződésbe is bekerült. Ezért kitérünk a legfontosabbakra, de előbb megemlítünk egy másik fontos tényt.

Mielőtt még meghozták volna a végső döntést és aláírták volna az állam és a szervezők közötti szerződést, a Kiss fivérek elegendő számú részvényes beleegyezését szerezték meg, hogy megalapítsák a csatorna építéséhez szükséges tőkét. Vállalkozásuk szempontjából fontos körülménynek számított, hogy a részvényesek a földbirtokosok és a befolyásos bécsi bankárok közül kerültek ki.

Ami Schwitzen kiegészítéseit illeti, azok célja a társaság kötelezettségeinek pontos megállapítása, a kamara érdekeinek megvédése és a földtulajdonosok jogainak szem előtt tartása volt. Schwitzen ellenezte, hogy a jövendő társaság ingyen kapja meg a kamara és a sajkási zászlóalj földjét. Követelte, hogy a csatorna által nagy nyereségre szert tevő társaság az államtól vegye meg a földet. Schwitzen báró többször is rámutatott, hogy a csatorna használata jó üzletet jelent a társaság számára. Hogy jóslatai milyen mértékben és hogyan valósultak meg, arról a későbbiekben számolunk be.16

Schwitzen memorandumából kitűnik, hogy vita keletkezett a feltételek körül is, amelyek szerint a 25 évre szóló koncesszió letelte után az államnak jogában áll megvásárolni a csatornát. A Kiss fivérek azt követelték, hogy az állam legyen köteles a csa16. A későbbiek során kiviláglik, hogy nagyon nehéz volt megállapítani, mekkora haszonnal dolgozott a társaság az első 25 évben. Egy forrás szerint, amely nem számítható megbízhatónak, a csatorna kiaknázása első 25 évében a haszon 20 millió forintot tett ki. (Révai Nagy Lexikona, Budapest, 1914, meghatározása: Ferenc-csatorna.)

120