Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
III. fejezet. A csatorna építése körüli elvi ellentétek
1. táblázat Mázsánkénti Sorszám Kiindulóhely Végállomás (56 kg) szállítási díj krajcárban 1. Szeged Eszék 19 2. Szeged Mohács 23 3. Szeged Buda 36 4. Szeged Buda 40 5. Szeged Baja 25 6. Szeged Dunaföldvár 30 7. Szeged Dunavecse 32 Ami az államkincstári áru szállításának előjogát illeti, az utólagos magyarázatban elmondták, hogy a bánáti, szerémségi és erdélyi gabonára, dohányra és fémekre gondoltak. A dohány és fémek szállítási díját különben is az állami szervek határozták meg; a Kiss fivérek megállapították a gabona Szeged és Slan- kamen közötti szállításának díját, a be- és kirakodása költségek nélkül. (2. táblázat) 2. táblázat Mérőnkénti szállítási díj Gabona a végállomásig6 Eszék Mohács Buda Búza 16 18 29 Rozs 15 17 27 Árpa 12 15 24 Zab 10 12 20 A tervezőknek részletezni kellett azt a kérésüket is, hogy a csatorna építéséhez a szokásosnál kedvezőbb feltételek mellett kérik a fát a kincstári erdőkből. Négy zsilip, 22 híd, valamint a hivatali és lakóépületekhez 4 000 munkás számára 42 366 köböl tölgyfát kértek, vagyis 6 000 vastag tölgytönköt, 1 300 darab 5—7 öl hosszú puhafát, 5 600 darab kétcolos deszkát és 12 400 darab negyedcolos deszkát. Végezetül 5 millió 230 ezer tégla égetéséhez 7 600 köböl tüzelőfát. 6 6. Az egyes gabonafajták szállítási díja közötti különbség a különböző térfogattal magyarázható. 112
