Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

III. fejezet. A csatorna építése körüli elvi ellentétek

Közelebbi magyarázatot kértek a tervezőktől a bácskai kincstári birtokokról a magyar kamara által beszedett járulék összegéből kért 200 000 forintos kölcsönről is. Ezzel kapcsolatban a magyar kamara felvetette a kölcsönösszegre vonatkozó biztosítékot. A Kiss fivérek kiegészítő magyarázatukban felajánlották a kamarának a társaság 800 000 forintos alaptőkéjének megőrzését. Ehhez hozzáadnák a 80 000 forintos első részletet, így az összeg 880 000 forintot tenne ki. A munkálatokat megkezdése után a kifizetéseket a kamara pénztára végezné számla alapján, amelyeket a társaság jövendő igazgatói, Kiss József és Gábor írnának alá. Ily módon a kamarának betekintése lenne a társaság pénzgazdálkodásába és biztosítéka lenne arra, hogy a kölcsönt céleszközként használják fel.

Az 1791. december 12-i felterjesztésükben a tervezők a kincstári birtokok díjtalan átutalását kérték. 1792. január 16-i okmányukkal ezt a kérelmüket részletesen meghatározták és részben megváltoztatták. A kincstári földdel kapcsolatban, amelyet a parasztok művelnek meg és a kamarának úrbért fizetnek érte, a Kiss fivérek új javaslatot adtak. Beleegyeztek, hogy a jövőben a társaság ugyanakkora bért fizet a kamarának, mint a parasztok. Ami pedig a parasztokat, a korábbi bérlőket illeti, a társaság megtéríti veszteségüket, méghozzá készpénzben, a mező- gazdasági termékek piaci ára szerint. Azt a földet, amelyet a kamara használ, a Kiss fivérek továbbra is díjtalanul kérték. Ha kérvényüket elvetnék, a társaság évente pótolná a kamara veszteségeit, amelyek a föld átadásával keletkeznének. A tervezők kérvényezték, hogy bocsássanak rendelkezésükre egy korábban elárasztott, jelenleg nem használt parcellát, két és fél mérföld távolságra Sztapártól, ahol felvonulási épületeket emelnének és legeltethetnék a lovakat.7

Miután megkapta a tervezők kiegészítő magyarázatait, a helytartótanács és a magyar kamara hozzáfoghatott a javaslat megvitatásához. Megtartották az ülést, és ahogyan Bécsből kérték, jegyzőkönyvbe foglalták együttes határozataikat.8 A jegyzőkönyv bevezetőjében mindkét intézmény meggyőződését fejezi ki, hogy ,,ez a munka nemcsak kivitelezhető, hanem minden tekintetben hasznos", mind az államkincstár, mind pedig egész Magyarország számára. A kamara és a helytartótanács mégsem

7. A magyar kamara 1792. január 28-i felhívására a bácskai kincstári birtokok adminisztrációja ennek a parcellának a kérdésében február 8-án adott választ, hogy a társaságnak átadja a 2.403 1/2 hold területet évi 1.201 forint 45 krajcáros bérbe. — U. C., r. Nr 131., 1792. XI./912. sz., 404—406. föl.

8. Az ülésen Szécsényi Sándor, a magyar kamara elnöke elnökölt. Jelen volt még Orczy báró, alelnök, Hadik, Terstyánsky, Stettner, Schönstein tagok, Takács, Veissinger és Bükkösy előadók.

113