Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

III. fejezet. A csatorna építése körüli elvi ellentétek

rök ruhába öltöztetett robotfélének, amely sok ismert személy- lyel, közöttük II. Frigyessel és I. Napóleonnal is sakozott és mindig győzött.4

Amikor megtudták, hogy javaslatukat Bécsből Budára utalták, a Kiss fivérek odasiettek, hogy a helytartótanácsnak és a magyar kamarának kellő magyarázatokkal szolgáljanak, mielőtt megtartották volna a Bécs által követelt és tervük sorsa felett döntő együttes ülést. Budai tartózkodásukról két okmány tanúskodik. Ezekben részletes magyarázatot adtak a követelt kiváltságjogokról, különösen a szállítás tekintetében.

Az első okmány 1792. január 16-án kelt Budán, és a só szállítására vonatkozó részletes adatokat tartalmazza.5 A válaszból megállapítható, hogy ezt az iratot vagy a helytartótanács vagy a magyar kamara kérésére készítették. A tervezők nem tudtak pontos választ adni, hogy az eszéki, mohácsi, bajai, földvári, pesti és budai lerakatokból évente mennyi sót szállítanak. A válaszban található adatok többé-kevésbé pontos felbecslésen alapulnak. Számítások szerint az említett lerakatokból évente 600 000 bécsi mázsa (33 600 tonna) sót szállítanának, és úgy vélték, hogy a parasztok önkéntesen 160 000 mázsa (8960 tonna) só szállítását vállalják. Mivel a Kiss fivérek szerint egy parasztkocsi átlagban 12 mázsa (672 kilogramm) terhet visz, a csatorna felépítése után, amikor az utak járhatók, 1 200—1 300 paraszkocsi közlekedne naponta.

A Kiss fivérektől kérték továbbá a nagyobb állomások közötti szállítás pontos díját. Ők ezt el is készítették (1. táblázat). Mivel a tervezők megfogadták, hogy a csatornán a díjak-árak szerint vállalják a szállítást, a hatóságok írásos adatot kértek a jövendő szállítási díjról, hogy később ne merüljenek fel vitás kérdések.

Az első négy távolságra az 1791. évi adatokat adták, a többi háromra pedig becslés szerint. A társaság hajósainak hibájából jelentkező veszteségeket illetően a Kiss fivérek kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják az érvényben levő szokásokat.

4. A Kempelen Farkasról szóló életrajzi adatok C. Wurzbach Biographisches Lexikon című művéből származnak (Bécs 1864, 11. füzet, 161. oldal). Kemplen sakkrobotjáról több irat megemlékezik, végül is 1838-ban egy angol író bebizonyította, hogy misztifikáció az egész, és a robotban egy sakkozó volt. Kempelen nagy hasznot húzott »találmányából«.

5. U. C. r. Nr 731., 33. füzet, 1792. VIII./73. iratszám, 135—144. föl.

111