Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)

II. A víz és környezete

A szárazföldi élet az óceánokból lerakodott szerves, szervetlen anyagokból, elhalt algatömegekből képződött üledékeken fejlődött ki. A víznek, mint élettérnek ökológiai lehetőségeit és korlátáit elsősorban a víz anyagi tulajdonságai adják. A víz fizikai, kémiai, bakteriológiai és egyéb biológiai tulajdonságainak összessége a vízminőség. A vízminőség meghatározói közül — biológiai szempontból — a vízminőséget leginkább a következő tulajdonságok adják:

— a víz hőmérséklete,

— a vízben oldott sók mennyisége, minősége és aránya,

— oldott oxigén és gázok mennyisége, aránya,

— a vízben lebegő szerves és szervetlen (élettelen) anyagok mennyisége és minősége,

— a vízben lévő élő szervezetek mennyisége és minőségi összetétele,

— különböző természetes, de főként mesterséges mérgező anyagok mennyisége és minősége a vízben,

— a víz radioaktivitása.

Mindezek kialakulását és hatását egyrészt természetes tényezők befolyásolják, pl. a kőzet geokémiai összetétele, a légköri hő, fény, sugárzásbehatolás és egyéb viszonyok stb., másrészt az ember különböző jellegű és hatású tevékenysége. Az ember nemcsak a vizek fogyasztásával, hanem a használt, szennyezett vizeknek a hidrológiai körforgásba való visszajuttatásával is egyre többször és egyre kedvezőtlenebb hatást vált ki.

A vízi élettér döntő, komplex jellemzője tápanyagtartalma. Ilyen anyagok az alábbiak:

— vízben oldott sók, gázok és szerves anyagok,

— élő szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok),

— a volt élő szervezetek tetemei és bomlástermékei,

— ürülékek (szilárd, cseppfolyós, gáznemű).

Külön kell szólni a vízi élettér már említett legősibb és legtipikusabb egy- vagy többsejtű, autotróf anyagcsere típusú növényeiről, az algákról.

Az algák (moszatok) egy- vagy többsejtű, telepes növények. Mintegy 50000 fajuk ismeretes. Az algák jelentősége minden vonatkozásban nagy és egyre nő. Az őskori algákból (ostoros moszatokból) alakulhattak ki a ma élő fejlettebb növények ősei. Mindmáig a halak döntő többségének legfontosabb közvetlen és közvetett táplálékai. Az utóbbi évszázadban, de különösen évtizedeinkben, mind az ipari (pl. jód-, brómelőállítás stb.), mind a mezőgazdasági termelésben (pl. takarmányozás) egyre fontosabbak. Jelentőségük igen nagy a vizek, így édesvizeink életében is.

Pozitív összefüggés van továbbá a talajok termékenysége és alga-flórája között. Újabb törekvés az édesvízi egysejtű algák tömegtenyésztése mezőgazdasági és ipari célokra egyaránt. Az alga-szervezetek napenergia hasznosításának kedvező hatásfoka ipari energiatermeléssé transzformálható. Ennek ma egyik legismertebb formája — az alga és egyéb növényi anyagok felhasználásával — a metángáz termelése ipari stb. célokra. Az űrhajózásban is szerepet kaptak.

Az algák egyes fajai károsak is lehetnek, ha túlságosan elszaporodnak. Kártételük azonban nem jelentős, illetve védekezhetünk ellene. Némely alga a vízi jármüvek

32