Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
I. A mezőgazdaság természeti erőforrásai és a vízgazdálkodás rendszerelméleti kapcsolatai
probléma a mezőgazdasági (erdőgazdasági) művelés alatt álló területekre jutó és onnan lefolyó vizek minősége, illetve ezeknek minőségi változása. A hidrológiai ciklusnak 3 olyan pontja van, ahol a mezőgazdaság szempontjából leginkább kívánatos a víz minőségének és változásának ismerete. Az első a légkörből hulló természetes csapadék minősége. Elmondhatjuk, hogy sok esetben az ipar és az urbanizáció gyors ütemű és nagyarányú fejlődése miatt gyakran már az esővíz „sem a régi”. Jól illusztrálja ezt J. Bublicek csehszlovák szerző, aki az ipari vidék és a mezőgazdasági jellegű táj csapadékvizének minőségét vizsgálta, amit az 5. táblázat 5. Táblázat. A csapadékvíz minőségi jellemzői (Bublicek J. nyomán) Ipari vidék feleli Mezőgazdasági vidék feleli pH 2,7—2,8 7,1—7,3 Oldott anyagok 15,0—317,0 7.1—7,3 Szulfátok 2,9—92,2 15,0—30,7 Kloridok 1,2—51,5 1,4—9,2 Nitrit 0,0—9,1 0,0— 3,8 Nitrátok 1,6—52,0 2,0—9,0 Por alakú anyagok t/km2 év 1000-nél több 150,0— szemléltet. Az adatokból látható, hogy az iparosodott vidék felett lehulló csapadék milyen nagy eltérést mutat minőségi jellemzőiben a mezőgazdasági területekhez viszonyítva. A károsító tényezők nemcsak a növényzetre, hanem magára a termőtalajra is hatnak megváltoztatva az egész ökológiai rendszer működését. A csapadékon kívül a másik kritikus tényezőnek a táblára juttatott öntözővíz minőségét kell tartanunk. Úgy becsüljük, hogy mig 20 évvel ezelőtt az egy év alatt felhasznált öntözővíznek még jóval több mint a fele tartalmazott 400 mg/l-nél kevesebb összes sómaradékot, addig az utóbbi években a kiöntözött évi összes öntözővíznek már közel az 50%-a eléri ezt a sókoncentrációt. Egyes években pedig meghaladja a hosszú távon is még általában károsodás nélkül alkalmazható 500 mg/1 összessó-mennyiséget. A vízminőség-változás harmadik kritikus pontja a hidrológiai ciklusban a mezőgazdasági területekről a tábla határán lefolyó természetes vagy öntöző (vagy vegyes)-vizek minősége. A peszticidek, valamint a nagyadagú műtrágyázás széles körű elterjedése és egyéb okok miatt a tábláról lefolyó víz kémiai szermaradványa, de főleg nitrit- és nitráttartalma sok esetben a 20 évvel ezelőttihez képest 2—8-szorosára becsülhető. Tudomásunk szerint Magyarországon nem végeztek a hidrológiai ciklusnak az előzőekben említett összefüggés rendszerében (csapadékvíz, öntözővíz és lefolyóvíz) ugyanazon helyen és teljes szezonban összehasonlitó méréseket. Ismereteink ezért átlagosak és elnagyoltak ezen a téren. A csapadékvíz-minőség az üzem, az öntözővízminőség a vízügyi szolgálat és az üzem problémája. A vízminőség változásának vázolt teljes ciklusáról ezért szükséges minél több konkrét helyről adatsorokat begyűjteni. 22
