Petrasovits Imre: Az agrohidrológia főbb kérdései (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988)
IV. A mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztését megalapozó kérdések
Értéke minél közelebb van 1-hez, az öntözés annál inkább szükségesnek tekinthető, és a termés mennyisége, a termelés biztonsága annál inkább az öntözéstől függhet. Ha kisebb az öntözés igényességi mutató, akkor kisebb a terméscsökkenés mértéke öntözés nélkül is, csökkenő az öntözés elmaradásának kockázata. Az öntözésigényességi mutató alkalmas lehet különböző növényállományok, területek (táblák), időszakok öntözés-szükségességének összehasonlító jellemzésére, így az / olyan összetett mutató, amely jól tájékoztathat az öntözés ökológiai szükségességének mértékéről és az öntözés ökonómiai indokoltságának fokára is utal. Minél nagyobb termelési értékű növényállományról van szó, annál nagyobb valószínűségű vízigény (nem 2 évenkénti, hanem az 5, esetleg 10 évenkénti) teljesebb (nem 50, hanem 80 vagy 90%-os valószínűség) kielégítését kell tervezni. Az értékes növények termesztése esetén ökonómiai megfontolásból az öntözővízigény teljesebb kielégítése azonos vízigény esetén nagyobb L értéket eredményez, tehát jelzi az öntözés szükségességének ökonómiai szempontból indokolt nagyobb fokát. A következőkben bemutatjuk a cukorrépa és a kukorica növényállományok különböző helyen és évben maximális öntözővízigénnyel számított /..értékeit, tehát ökonómiai mérlegelés nélkül. 1966 1967 1968 1969 Cukorrépa Gödöllő 0,22 0,70 0,72 Pakod 0,23 0,79 0,60 Palotás 0,57 0,71 0,73 Kukorica Gödöllő 0,13 0,60 0,68 0,51 Pakod 0,17 0,75 0,52 0,29 Palotás 0,45 0,66 0,64 0,35 A vízigény és a terméseredmények közötti kölcsönös kapcsolat nem vonatkoztatható el számos egyéb tényező hatásától (Kovács, 1964). A kettő nem tekinthető kizárólagosan ok-okozati összefüggésnek, inkább egymás kölcsönös feltételei. A rendelkezésre álló adataink alapján ábrázoljuk a vízigény és a terméseredmények közötti kölcsönös kapcsolatok határait (sávokat) (39. ábra). Az ábra jól mutatja, hogy a termések növekedésével egyre nagyobb nemcsak az állományok vízigénye, hanem a vízigény értékeknek szóródási lehetősége, a szélső értékei közötti különbsége és az átlagtól való eltérése. Fordítva, minél nagyobb a vízigény, annál inkább szóródhat az elérhető termés nagysága, a vízigény azonos nagysága mellett is. Például, 10 t/ha kukorica szemterméshez szükséges vízigény 430— 580 mm között váltakozhat (ej mindenekelőtt a napenergia érvényesülésétől és egyéb tényezők hatékonyságától függően. Minél nagyobb volt a termés, illetve az ET, annál inkább jelentkezett az egyéb termést alakító tényezők meghatározó, limitáló és az ET termésfokozó, produktivitását befolyásoló hatása. Fordított példaként említhető. 132
